Balog Zoltán expozéjában azt mondta: terveik szerint ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki a különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között. Hozzátette: a módosítás igazodik a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között létrejött megállapodáshoz is.
Az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről. Része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.
Kitért arra, hogy a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint – ismertette Balog Zoltán.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a pedagógusok béremeléséről szóló javaslat elfogadásával a parlament a béremelések időszakát kezdi meg.
A tanári bérrendezés és más kisebb ügyek miatt hívták össze (Navracsics Tibor kezdeményezésére) kétnapos rendkívüli ülésre a T. Házat.
A miniszter kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Hozzátette: jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá. Megállapította, hogy a költségvetési helyzetet figyelembe véve méltányos emelést biztosítanak 2013. szeptember 1-től.
A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.
Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.
Szólt még arról, hogy a Klebelsberg ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya – jelezte.
A tárca vezetője fontosnak tartotta, hogy a pedagóguspálya presztízse növekedjen, hiszen ebben az esetben az oktatás színvonala is emelkedik. Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi adóssága a kormányoknak és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. A pedagógusoknak ilyen perspektíva teremtése a rendszerváltással megegyező idejű. Szerinte a korábbi emelések azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, illetve, mert annak terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.
