Doncsev: Ne méricskéljük, hogy az áldozatokat miért bélyegzik meg

Minden demokratának kötelessége ma is emlékezni és emlékeztetni – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, pénteken Budapesten.

2013. 08. 02. 17:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen Doncsev András azt mondta: augusztus 2-án emlékezünk a 69 évvel ezelőtt az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt háromezer roma emberre és mindazokra, akiket Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően otthonukból koncentrációs táborokba hurcoltak, továbbá mindazokra, akik azóta estek a fajgyűlölet áldozatául, mint a négy évvel ezelőtt ezen a napon meggyilkolt kislétai roma asszony. „Emlékezünk, mert minden demokratának, aki elítéli az utópisztikus rendszerek valamennyi fajtáját, amelyekben az esztelenség diadalmaskodik az ész nevében, és hamis remények változnak végül menetelő hadseregekké, kötelessége ma is emlékezni és emlékeztetni” – fogalmazott az államtitkár.

Doncsev András szólt arról, hogy a történtekből okulva ki lehet jelenteni: ha „a nemzeti szolidaritás szövetét elvágjuk valahol, vagy engedjük, hogy egy durva mozdulattal elszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az utolsó szálig felbomoljék”. Az államtitkár hangsúlyozta, eljött az ideje annak, hogy végre ne méricskéljünk, miért különböztetik, bélyegzik meg, vetik ki ma is maguk közül az áldozatnak kiszemeltet.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a köztudat részévé kell tenni, hogy mi történt Komáromban vagy a budapesti Józsefvárosi pályaudvaron, ahol összegyűjtötték és vagonokba zsúfolták a magyarországi romákat 1944 őszén és telén. „Feladatunk, hogy a legyilkolt közösségeket összegyűjtsük, ezt a magyar történelemben is rögzítsük és bevigyük az oktatásba” – mondta. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a Fővárosi Cigány Önkormányzat vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy tudatni kell a világ polgáraival: a holokauszt, a porrajmos nem a gázkamrákkal, hanem a kirekesztő gondolatok megszületésével kezdődött, majd könyvégetésekkel, boltok bezárásával, fajvédő törvények elfogadásával folytatódott. Szerinte ma újra a kirekesztés és a megbélyegzés járja be hétköznapjainkat. „De ma még időben vagyunk, hogy figyelmeztessük a veszélyre a társadalmat. Eljött az eszmélés ideje” – jelentette ki Makai István.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat vezetője beszédét követően a jelenlévők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére az emlékközpont udvarának egyik falánál, amelyre olyan településneveket függesztettek ki, ahol 1944-ben roma embereket mészároltak le. A megemlékezésen részt vett Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke, valamint megjelentek diplomáciai testületek képviselői is. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.