A svéd műsorvezető azt mondta, ismerősük nemrégiben részt vett a Magozott Cseresznye nevű zenekar koncertjén, ennek apropóján forgatnak arról, hogy Magyarországon mennyire népszerűek a szélsőséges hangvételű együttesek. A Lánchíd Rádió (egyben a Magyar Nemzet és a Class FM) az augusztus 20-i ünnep miatt nagy nemzeti lobogóval ékesített épülete elé pedig azért jöttek, mert úgy tudják, ez az adó rendszeresen sugározza a nevezett zenekar számait. Információja forrását a svéd műsorvezető nem nevezte meg.
A hazájában jól ismert műsorvezetőt a lap munkatársai tájékoztatták, hogy a Lánchíd Rádió nem játszik ilyen zenéket, s szélsőséges, kirekesztő véleményeknek sem ad teret. Egyben felajánlották, szívesen bemutatják a szerkesztőséget, feltehetik kérdéseiket az illetékeseknek a hazai közéletről vagy akár a magyar zenékről, ám a stáb nem kívánt élni a lehetőséggel.
Kristofer Lundström annyit végül hozzátett, meglehet, összekeverték a rádiót egy másik adóval, ám figyelembe veszik, amit munkatársaink elmondtak nekik. Ezután összepakoltak és távoztak.
Több más nyugati ország sajtójához hasonlóan a svéd médiában is rendszeresen jelennek meg elfogult, felületes vélemények Magyarországról. A legtöbb támadás soros uniós elnökségünk, valamint az új alaptörvény elfogadása idején érkezett. 2010 karácsonyán az Expressen azt írta, elkeseredett és visszataszító a hangulat Magyarországon az utóbbi időben. Az amúgy ellenzéki Jobbikra utalva a cikk szerzője hozzátette, egy fasiszta pártot hatalomba emelő ország vezeti a következő fél évben az uniót. 2011 januárjában a balliberális Dagens Nyheter című lap vezércikkében az állt, hogy az EU saját hitelének megőrzése érdekében nem engedheti meg magának, hogy egy erősödő antidemokratikus reflexeket mutató ország vezesse. A Sverige Demokraterna ugyanekkor azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem idegenkedik a cigányellenes retorikától. A Svenska Dagbladet idén áprilisban arról értekezett, hogy Magyarországon egyre nyíltabb az antiszemitizmus és a rasszizmus, a Zsidó Világkongresszus pedig éves találkozóját azért rendezi Budapesten, hogy kifejezze szolidaritását az ott élő zsidókkal. Ugyanebben a lapban Teresa Küchler „tekintélyelvű”, egypárti ország létrehozásáról írt a magyar alaptörvény kapcsán, amelynek retorikája szerinte „katolikus, nacionalista”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!