Gyurcsányék felpörögtek, de leállították őket

A bukott baloldal fenyegeti az igazságszolgáltatást – állítja a Fidesz, a Honvédelmi Minisztériumnál pedig arra szólították fel a DK-t, hogy hagyjanak fel a hisztériakeltéssel.

A Fidesz Szabó Zoltánnak, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának vasárnapi kijelentésére reagált, miszerint erősen megkérdőjelezhető a Szilvásy György és társai ügyében ítélkező tanács függetlensége. A Fidesz kommünikéjében arra emlékeztet, hogy a „maffiabaloldal központi figuráját, Szilvásy Györgyöt az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekményben, kémkedési ügyben találta bűnösnek első fokon a bíróság”.

Ismert, a kémperben Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját és Szilvásy György egykori titokminisztert letöltendő, Laborc Sándor volt NBH-vezetőt pedig felfüggesztett börtönre ítélték, amiért a Gyurcsány-kormány idején az ő tudtukkal a magyar elhárítás kényes adatai kerülhettek orosz kézbe.

A nagyobbik kormánypárt szerint elgondolkodtató, ahogy a bukott baloldal, Gyurcsány Ferenctől a szocialistákon át Bajnai Gordonig egy emberként áll ki Szilvásy mellett. Vagyis nyomás alá próbálják helyezni az igazságszolgáltatást, és igyekeznek tisztára mosni egykori titokminiszterüket, akinek politikai felelőssége nemcsak a kémkedési ügyben vetődött fel, hanem „a Portik-ügyben és a romagyilkosságok ügyében is” – fogalmaz a közlemény. „Vajon mit tudhat Szilvásy György, hogy ennyire fontos mindannyiuknak?” – teszi fel a kérdést végül a Fidesz. Az egykori titokminiszter egyébként saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV Rájátszás című műsorában.

A honvédelemnél szintén reagáltak a DK sajtótájékoztatójára. Közleményükben felszólították őket arra, hogy „hagyják abba a hisztériakeltést, ne állítsanak valótlanságokat”. Úgy fogalmaztak: „úgy tűnik, vannak olyan ellenzéki pártok, amelyeknek semmi sem drága, és amelyek vélt vagy valós céljaik elérése érdekében a független intézményekbe vetett bizalom tudatos rongálására is képesek". A közlemény kiemeli: Böröndi Gábor dandártábornokot még 2010-ben, tehát jóval az úgynevezett tábornokper kezdete előtt választották katonai ülnökké. „Akkoriban még legfeljebb az érintettek és egykori párttársaik sejthették, hogy mi lesz a későbbi bírósági eljárás eredménye” – jegyzik meg.