Gál György, a budapesti VII. kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöke az utolsó szó jogán hangsúlyozta, semmi olyan bűncselekményt nem követett el, amely indokolta volna, hogy az elmúlt öt évből több mint négy és felet előzetes letartóztatásban kelljen töltenie.
A vádlott azt mondta, az erzsébetvárosi ingatlanok értékesítésekor nem érte kár az önkormányzatot, mivel a szerződések alapján a lakók kártalanításának kötelezettsége a vevőt terhelte, és ennek nagysága – előfordult, hogy többszörösen – meghaladta az épület értékét.
Az úgynevezett polgármesteri kerethez tartozó – vagyis Hunvald György, a kerület korábbi szocialista polgármesterének javaslatára, nem rászorultsági alapon kiutalható – lakások odaítélése során pedig minden a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt – jelentette ki.
Hunvald György az ügyészséget bírálta az eljárásban elkövetett hibákért, a perbeszédben is előforduló tárgyi tévedésekért, valamint az eljárás elhúzódásáért. A vádlott hangsúlyozta, a Scherné Bagi Edit ügyész perbeszédben állítottakkal szemben az, hogy egy ingatlan „tilalmi listán” volt, nem elidegenítési tilalmat jelentett, hanem csupán azt, hogy nem alakítható társasházzá, a lakások nem értékesíthetők a bérlőknek, az egész épület azonban eladható. Szintén téves volt az ügyész megállapítása, amely szerint az önkormányzati rendelettel ellentétesen pályáztatás nélkül értékesítették az ingatlanokat.
A másodfokú eljárásban csütörtökön elmondott perbeszédében Scherné Bagi Edit ügyész, valamint a Gál Györgyöt képviselő Bárándy Péter és a Hunvald György védelmét ellátó Sebes Péter ügyvéd egyaránt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt, más vádlottak ügyvédei pedig védenceik felmentését, illetve a rájuk kiszabott büntetés enyhítését kérték.
A Fővárosi Törvényszék az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanama és korrupciós ügyek vádjával indított perben 2012. február 24-én első fokon, nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Hunvald Györgyöt, nyolc és fél évre Gál Györgyöt.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – köthetők a többi között a főváros VII. kerületében lévő ingatlanok pályázat nélküli értékesítéséhez, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötéséhez, hivatali telefonok szabálytalan használatához, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének kötéséhez, majd e lakások értékesítéséhez a baráti körnek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság előtt.
