Lázár János, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését, augusztus 12-én jelentette be: a kormány sürgős akciótervet dolgoz kia 2007–2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at egyelőre nem finanszíroz. Hozzátette: intézkedéseket kell hozni a probléma megoldására, a mintegy 500-600 milliárd forintnyi uniós forrás elvesztésének elkerülése érdekében a 8200 milliárd forintnyi, 2007–2013-as, hétéves keretből.
Az ügyet ismerő, név nélkül nyilatkozó brüsszeli források szerint brüsszeli bürokraták korábban már jóváhagyott, auditált pályázatokat is újra megnyitottak, és azzal szemben emeltek kifogást, hogy a magyar pályázatok egyes esetekben a kivitelezőkkel szemben elvárásként fogalmazták meg a magyar kamarai regisztrációt és a magyar nyelvtudást, a bizottság szerint pedig ez versenykorlátozó diszkrimináció.
Ezt Lázár János is megerősítette, aki pénteken szintén azt mondta, a támadások középpontjában a „mérnökügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta – kormányoktól függetlenül – a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték.
Messzemenően túlzóak azok a sajtópletykák, hogy akár kétmilliárd eurós – vagyis mintegy 600 milliárd forintos – pénzügyi korrekciót is elvárhat az EB Magyarországtól az uniós pénzzel kapcsolatban – mondta pénteken magyar újságíróknak Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn osztrák EU-biztos szóvivője.
Wheeler szerint a brüsszeli bizottság részéről a 2007 és 2013 közötti időszakra nézve tíz olyan operatív programmal kapcsolatban merültek fel aggályok, amelyeknek a finanszírozása a regionális fejlesztést szolgáló EU-alapból történik. Itt nem történtek meg a kifizetések, mert Brüsszel aggályosnak ítélte a programok lebonyolításának bizonyos elemeit.
„Azon vagyunk, hogy megoldjuk Magyarországgal ezeket a kérdéseket, és hogy a kifizetések mielőbb újraindulhassanak” – közölte Shirin Wheeler. Mint megjegyezte, már történt is bizonyos mértékű előrehaladás magyar részről. Ami a korrekciót illeti, Wheeler szerint az időnként emlegetett kétmilliárd eurónak legfeljebb csak a töredékéről lehet szó.
Mint mondta, olyan megállapodás körvonalazódott – bár e tekintetben hétfőn még bizonyos pontosításokra lesz szükség –, hogy a szerződésekkel lekötött támogatási pénzek öt százalékára vonatkozik majd a korrekció. Brüsszel szerint ugyanakkor nem szükségszerű, hogy ez a pénz elvesszen Magyarország számára.
A miniszteri biztos kemény tárgyalásokra számít Brüsszelben az uniós biztossal, és úgy vélte, az unió által kifogásoltak miatt kiszabható bírság mértéke elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az ország számára. Lázár János szerint eredmény lenne, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani.
Sajnálatos módon számos olyan program van – szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, vállalkozások projektjei –, amelyek lassan haladnak – mondta pénteken a politikus.
Ha nem sikerül felgyorsítani a folyamatot, 500-600 milliárd forintos veszteség érheti az országot. Lázár János ezért felelős viselkedést vár el az érintett vállalkozásoktól, mint mondta, ha nincs meg a fejlesztéshez szükséges önerejük, jelezniük kell, hogy még idejében új nyerteseket lehessen találni. Ahhoz, hogy az 500-600 milliárdos veszteség 100 milliárd forint alá csökkenjen – ez a teljes forrás nagyságához viszonyítva már nemzetközi összehasonlításban is versenyképes arány lenne – a brüsszeli támogatást is el kell nyerni – hangsúlyozta Lázár János.
