A parlament Bozsóki Évát és Sasvári Róbertet (akik az Országos Választási Bizottság tagjai voltak), valamint Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt, Patyi Andrást és Tóta Áronnét egy voksolással, 251 igen szavazattal 43 ellenében, 4 tartózkodás mellett választotta meg a Nemzeti Választási Bizottság tagjának.
Az ellenzéki frakciók közül a Jobbik és az LMP nemmel szavazott, az MSZP nem vett részt a választásban, amely már az első körben eredményes volt. Ezzel egy időben az Országos Választási Bizottság tagjainak mandátuma megszűnt. A megválasztott tagok és póttagok letették esküjüket.
A testület esti alakuló ülésén Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát választották a Nemzeti Választási Bizottság elnökévé, elnökhelyettessé pedig Bozsóki Évát. Mindkét döntést egyhangúan támogatta a testület.
A Nemzeti Választási Bizottságba a parlamenti frakciók is delegálhatnak tagot a választások kiírásáig, amikor mandátumuk megszűnik, a kampányidőszaktól ugyanis az országos listát állító pártok delegáltjai kerülhetnek be a testületbe. Áder János köztársasági elnök pénteken tette meg javaslatát az Országos Választási Bizottság (OVB) helyébe lépő Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagjára, valamint három póttagjára.
Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű tartózkodás, vagyis hogy hajléktalanok éljenek ott. A szabálysértési törvény erről szóló módosítását Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés 240 igen szavazattal 45 ellenében, 37 tartózkodás mellett fogadta el.
Ismert, az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.
Pintér Sándor áprilisban beterjesztett és hétfőn elfogadott törvényjavaslata értelmében – egy zárószavazás előtt jóváhagyott módosító indítvány szerint – a világörökségi területeken tilos lesz a hajléktalanoknak élniük. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat – felhatalmazást kapnak arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelöljék ki a közterület azon részeit, ahol jogellenes életvitelszerűen tartózkodni.
Aki megszegi az utcán élés tilalmát, és a hatóság képviselőjének – a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr – felszólítása ellenére sem hagyja el a kijelölt területet, szabálysértést követ el, és közérdekű munkára kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lesz kiszabható.
Ha valakit a jogszabálysértést megelőző fél éven belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehet büntetni.
A képviselők azzal is kiegészítették a szabálysértési törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.
Emellett a parlament a rendészeti bizottság előterjesztésére a jogosulatlan közterületi értékesítést is nevesítette a törvényben. Ez alapján szabálysértésnek minősül majd az, ha valaki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A rendészeti bizottság azzal indokolta ezt a változtatást, hogy a tapasztalatok azt mutatják: az illegális közterületi árusítás visszaszorítására a helyi önkormányzatok által alkalmazott közigazgatási hatósági eljárás alkalmatlan.
A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
