Az államfő kijelentette: az, hogy egy közel négyszáz lelkes falu vonzó tudott maradni a fiatalok számára, hogy az elmúlt években gyarapodott az óvodások és iskolások száma, és évente 70 ezer turista keresi fel a Nógrád megyei
települést, világosan bizonyítja, jó úton jártak azok, akik az utóbbi húsz évben kitartottak Hollókő eredeti arculatának megőrzése mellett.
Az államfő családjával látogatott a világörökségi településre, a kötetlen programon bejárta az ófalu utcáit, múzeumait, tájékozódott a helyi hagyományőrzésről, majd megtekintette a szüreti felvonulást.
Áder Jánost népviseletbe öltözött asszonyok és gyerekek fogadták dallal, verssel, pálinkával és túrós lepénnyel. A köztársasági elnök rövid beszélgetésen tájékozódott a hagyományőrzésről, a kulturális örökség ápolásáról.
A 81 éves Kelemen Istvánné elmesélte Áder Jánosnak, hogyan szórakoztak itt valamikor a fiatalok. Elmondta, hogy az fiatalkorában a lány nem mehetett az utcára a legénnyel, „ha még meg is puszilta volna, az lett volna a falu legrosszabb lánya”.
Elmondták az államfőnek azt is, hogy az iskola tananyagának tíz százalékába beemelték Hollókő jellegzetességeit, így megtanulják a gyerekek a vár, a falu történelmét, tartanak kézműves-foglalkozásokat és néptáncoktatást is.
A középkori hagyományokat Szent László Vitézei őrzik Hollókőn, és mint vezetőjük, Polgár Péter hangoztatta, az identitást is erősítik a várjátékok és a gyerekeknek szóló történelmi rendezvények.
Szabó Csaba polgármester arról beszélt, hogy kiemelt szerepe van Hollókőn a fiatalok megtartásának és a műemlékvédelemnek.
Az államfő kérdésére, hogy miként maradt itt erősebb a tradíciók őrzése, mint más településeken, a beszélgetés résztvevői azt mondták, hogy a zsákfalu adta elszigeteltség miatt a helyiek a szegénységükből kovácsoltak tőkét. Szóltak arról is, hogy a vendégeket itt beöltöztetik, így a világ minden táján megjelenik a hollókői népviselet. Erős vonzerő a világörökségi cím, a középkori vár és a száz évvel ezelőtti pillanatképet nyújtó élő ófalu.
Hollókő ófaluja a budapesti Duna-parttal együtt elsőként vált világörökségi helyszínné Magyarországról, 1987-ben.
