Sebestyén László (Fidesz) szerint nem választási költségvetés készült, nincsenek benne eltúlzott összegek. A büdzsé olyan, mint bármelyik másik, és nincs olyan terület, amelyik kisebb összegből gazdálkodhatna, mint idén – jegyezte meg. A rendszerváltás utáni költségvetési politika soha nem volt annyira fegyelmezett, mint a mostani kormány alatt – tette hozzá.
Új elemként említette választókörzetéből a diósgyőri stadion fejlesztésének támogatását 1,7 milliárd forinttal, és a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztését 500 millió forintból. Konkrét példákat említve kitért arra is: bővült a beruházások száma Magyarországon a mostani kormányzati ciklus alatt, és nőtt a foglalkoztatás is.
A KDNP-s Pálffy István felszólalásában több családmodellen keresztül mutatta be, hogy a kiterjesztett családi adókedvezménnyel és a rezsicsökkentéssel együttesen mennyivel járnak jobban az emberek. Egy kétkeresős, háromgyermekes családban évente 585 ezer forinttal, egy kétgyerekes családban egy keresővel 170 ezer forinttal, egy gyermektelen, egykeresős családban pedig 120 ezer forinttal több marad az embereknél – mondta.
Ezenkívül kitért még a költségvetés kulturális fejezetére is, mint mondta, 238,5 milliárd forintot, 17 milliárddal többet kap az ágazat az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a felújított Zeneakadémia, az operaház, a kiemelt és a nem kiemelt zenekarok is több pénzt kapnak – tette hozzá.
Évről évre csökken az önkormányzatok állami támogatása – mondta Botka László (MSZP), aki szerint a 2014-es büdzsében 38 százalékos a visszaesés az ideihez képest. Úgy látja: mindez a helyhatóságok pénzügyi felszámolását jelenti.
A képviselő, aki Szeged polgármestere is, közölte: míg 2010-ben 1164 milliárd forint jutott a településeknek, jövőre mindössze 703 milliárd forint. Szerinte a kormányzat több forrást vett el az önkormányzatoktól, mint feladatot.
Szili Katalin (független) az önámítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amit szerinte szerencsésebb lett volna sávok közé tervezni. A nemzeti fenntartható fejlődésről szóló keretstratégiát és a kapcsolódó országgyűlési határozatot idézve azt mondta: szemléletváltásra van szükség, és amikor ezeket a dokumentumokat elfogadták, ezt ki is mondták.
Bokros Lajos, az Európai Parlament konzervatív frakcióban politizáló képviselője az 1995–96-os pénzügyi konszolidációt idézte fel, és azt mondta: ez ennek a kormánynak nem sikerült. Álláspontja szerint a jövő évi büdzsé nem helyezi vissza az országot a növekedési pályára, az egy választási költségvetés. Látszólag kicsit mindenkinek több jut, a stadionépítőknek valamivel még több. Az államadósság szerinte nőtt a Fidesz-kormány alatt, aránya 88 százalék körül van, és nem sikerült gazdasági növekedést sem elérni. Nemcsak az Európai Uniótól, hanem a visegrádi országoktól is leszakadt Magyarország, romlott a versenyképesség, elmaradtak beruházások – sorolta, és élénken bírálta a rezsicsökkentést is.
