Tarlós István Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójának írt nyílt levelében a javító intézkedések sürgős megtételét és a végrehajtásról való folyamatos tájékoztatást kérte. Ismert, Tarlós a közelmúltban azonnali cselekvési tervet is bejelentett.
Az elvárt intézkedések között szerepel, hogy a közlekedési ágazatok mindegyikének érdekeit arányosan kell figyelembe venni, s „bár megtartható a közösségi közlekedés viszonylagos prioritása, az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását meg kell szüntetni”. A főpolgármester szerint jelentős hatást kell elérni a jelzőlámpaprogramok következetes újratervezésével, mert – mint írta – nyilvánvaló, hogy korábban, 1994 előtt még jól működő rendszereket vertek szét.
Budapest főpolgármestere jelezte azt is: felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni néhány indokolatlan vagy nagy közúti hátrányt jelentő buszsávot. Emellett szükségesnek tartja a Nagykörút közúti átbocsátóképességének növelését, főként az Árpád hídi forgalom korlátozásának idejére.
A kért intézkedések között szerepel, hogy folyamatosan felügyelni kell az Erzsébet hidat érintő és az Árpád hídi felújítási munkákat. A nyílt levél arra is kitért: az 1-es villamos felújítása eléri majd a Rákóczi híd térségét is, a munkát úgy kell ütemezni, hogy az Árpád híd forgalma zavartalan legyen.
Tarlós megjegyezte: felül kell vizsgálni, hogy a 4-es metró üzembe helyezése miatt milyen jelentős változások kellenek a fővárosi forgalomszervezés egészében.
A BKK vezérigazgatójának címzett levélben arról is írt, hogy hosszabb ideje jelzi már, hogy a társaság vezetésének közlekedésszervezési szemléletével nem ért egyet maradéktalanul. Mint írta, az autóforgalom csökkentése érdekében egyre nagyobb területre kiterjedő tiltásokat, csillapításokat vezettek be anélkül, hogy „a rég esedékes és 2010-ig elhanyagolt kapacitásnövelő intézkedések befejeződtek volna”.
Álláspontja szerint a problémákat fokozta a buszsávok számának gyors növekedése, minden esetben a közúti közlekedés rovására, „nemritkán viszonylag kis mértékű közösségi előny érdekében nagyarányú közúti zavart okozva”. A közúti forgalom visszaszorulását tovább növeli a jelzőlámpaprogramok „érthetetlen” összehangolása, vagyis a piroshullámok.
Tarlós István megjegyezte: a főváros közlekedési infrastruktúrája húsz-harminc éves lemaradásban van a fejlett nyugat-európai városokhoz viszonyítva, ezért a BKK nem teheti meg ugyanazokat a lépéseket, mint ma azok a városok, ugyanis bizonyos köztes lépéseket nem lehet kihagyni.
