A nemzeti társadalmi felzárkózás stratégiájáról tartott előadásában Balog kiemelte: ezek a közmunkások január 1-jétől érvényesíteni tudják a gyermekeik után járó adókedvezményt is. Hangsúlyozta: százezer ember vehet részt az állam pénzén, elsősorban EU-s forrásokból egyebek között alapkompetencia-képzésben, így ha adott esetben nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, megteheti.
A miniszter rámutatott: kultúra nélkül felzárkózás sincs, a hit pedig része a kultúrának, illetve a kultúra része a hitnek. Megjegyezte, a társadalmi felzárkózásban a kormányzat legfontosabb partnerei az egyházak, amelyektől a legtöbb segítséget kapták, emellett pedig némi kritikát is. Ugyanakkor az egyházak adósai a cigány közösségeknek, mert sokáig nem ismerték fel, hogy saját eszközeikkel élniük kell a roma közösség felzárkóztatásban – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra: fontos a romák diplomához juttatása, hogy kialakuljon az értelmiségük, jelenleg csak a 0,8 százalékuk rendelkezik diplomával. „A keresztény roma szakkollégiumok útja nagyon jó út”, a szakkollégisták pedig példát jelenthetnek a roma fiatalok számára arra, hogy fel lehet zárkózni – fogalmazott.
Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal idevágó népszámlálási adatairól jövő tavasszal rendeznek konferenciát. Elmondta, hogy minden látszat ellenére megindult a többségi és a kisebbségi társadalom családmodelljeinek közeledése, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységre jellemző nagycsaládmodell visszaszorulóban van a romák körében is, a két-három gyermeket vállalók száma emelkedett a sokgyermekesek helyett.
Ismertette: az egy emberre jutó lakás alapterülete a romák körében 18,3, az egész lakosságon belül pedig 28 négyzetméter, tíz éve a cigányság körében ez az adat csak 13 négyzetméter volt. Lakásban található vécével a cigányság 67, az összlakosságnak pedig 94 százaléka rendelkezik. A cigány emberek 22 százaléka él nagycsaládban, ugyanez 2003-ban 29 százalék volt, míg a teljes lakosságnak mindössze 5 százaléka vállalja jelenleg a nagycsaládi életet. A felmérés szerint a romák 77,4 százaléka dohányzik, az összlakosságnak azonban csak a 31 százaléka, és a várható élettartam még mindig 8-10 évvel alacsonyabb, mint az összlakosság körében, ahol a bizalom tekintetében az egyházak sorrendben hátul, míg a romáknál az első helyen állnak – sorolta Balog Zoltán.
Az eseményen jelen volt mások mellett Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Beer Miklós váci megyés püspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök és Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája.
