A szlovákiai megyei választások alapvetően a kormányzó baloldali Smer sikerét hozták, míga szélsőjobboldal áttörése csupán egyetlen megyében (Besztercebánya) érvényesült – mondta el az MNO-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársa. A szakember szerint általában véve elmondható, hogy a szélsőjobboldali pártok a választókorú népesség 10-15 százalékának a támogatottságát élvezik Európa-szerte, de ez nagyban függ attól, hogy a mainstream erők mennyiben tudnak választ adni a társadalmi problémákra.
„Ha a vezető pártok, vagy a kormánypártok nem tudnak megfelelő válaszokat adni az emberek problémáira, akkor növekszik a rendszerrel szembeni pártok támogatottsága.” A politikai elemző szólt arról is, hogy európai szinten a baloldal komoly kihívásokkal küszködik, mivel nehezen talál választ arra, hogy a globalizált világban mi a baloldal szerepe és helye. Nagy Attila szerint ahhoz, hogy a baloldal pénzhez jusson, szüksége van arra, hogy különféle érdekcsoportok kegyeiben járjon, miközben a munkavállalók szempontjai háttérbe szorulhatnak. A nagy kérdés, hogyan lehet ezt az ellentétet feloldani – hangsúlyozta a szakember.
„A mostani gazdasági válság során ez a kérdés még élesebben vetődött föl, nagyon nehéz egy baloldali pártnak erre választ találnia nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is, ahol a legutóbbi parlamenti választásokon az SPD nagyon gyengén szerepelt.” Az MPK munkatársa szerint nem véletlen, hogy a német szocdemek körömszakadtáig ragaszkodtak a 8,5 eurós minimálbér bevezetéséhez, ami révén a munkavállalók körében erősítheti az imázsát.
Nagy Attila úgy látja, a hazai baloldalon belül látunk olyan szereplőket, akik inkább az üzleti életből jöttek, akiknek hitelesen kell képviselniük, hogy a szociális igazságtalanságok ellen küzdenek, de ezt a kihívást roppant nehezen tudják kezelni. Bajnai Gordon is küszködik ezzel a problémával, így nem véletlen, hogy nem tudott a hazai baloldal vezetőjévé válni, de az MSZP esetében sem egyszerű a képlet. Míg a szocialisták napjainkban arról beszélnek, hogy a munkavállalók és a szegények helyzetén javítani kívánnak, addig Mesterházy Attila közelében található Kákosy Csaba volt SZDSZ-es államtitkár, aki meglehetősen technokrata személy – tette hozzá.
„A hazai baloldal korábbi nyolcéves kormányzása során kiderült, hogy az üzleti szféra érdekeit roppant nehéz összehangolni a munkavállalók millióinak szempontjaival, főleg egy olyan szűkös költségvetési helyzetben, mint ami hazánkra jellemző.” A szakember szerint a szocialista párt 2010 után ellazsálta a megfelelően szilárd ideológiai alap kimunkálását, az MSZP nem nagyon foglalkozott azzal, hogy mit jelent ma Magyarországon baloldalinak lenni, helyette az Orbán-kormány támadásával foglalkozott.
Nagy Attila úgy látja, ez visszaüthet, mivel míg a Fidesz tisztázni tudta az ideológiai kérdéseket az 1990-es években, addig az MSZP nem. „Nem állítom, hogy a baloldal emiatt nem fog hatalomra kerülni, de könnyen lehet, hogy a kormányzás során üthet vissza az ideológiai fundamentumok hiánya, mivel nem lesz olyan iránytűjük, ami a konkrét szakpolitikai lépések során eligazodást adhat” – tette hozzá. Az elemző a Bajnai-párt esetében azt látja, hogy ott sincs egységes ideológiai kép, aminek az egyik legfőbb oka az, hogy az alakulat több elemből áll (Haza és Haladás, PM, Milla és Szolidaritás).
„A baloldalnak többek között olyan kérdésekkel kellene foglalkoznia, hogy a mai informatikai világban hogyan lehet megvédeni a munkavállalókat, amikor nemzetközi cégek kihelyezéssel egyik országból a másikba tudnak munkaerőforrásokat csoportosítani.” A baloldalnak ki kellene alakítania egy korszerű nemzetpolitikai képet, valamint választ kellene adnia olyan kérdésekre, hogy az egyén hogyan képes az érdekeit jobban érvényesíteni a mai világban, valamint hogy a szegénységet hogyan lehetne csökkenteni az oktatáson keresztül – zárta szavait az elemző.
