A parlament elnöke elmondta, az ifjú II. Lajos és felesége, Mária királyné szobra annak állít emléket, hogy a fiatal pár itt találkozott utoljára egymással, mielőtt a király 1526 augusztusában elindult a halálos végkimenetelű mohácsi csatatérre. „Egy efféle, történelmi korokon átívelő jelképes találkozás komoly kérdéseket vet fel az élet értékeinek megbecsüléséről, elkötelezettségről és bátorságról, arról, hogy mit követel meg a haza. Nekünk egy békésebb kor gyermekeinek a válaszokat erre nem szavakban, hanem a ránk szabott életben, cselekedeteink által kell megadnunk” – emelte ki a házelnök.
Kövér László a mohácsi vész történelmi előzményeiről szólva felidézte: a korabeli magyar nemesség az 1505-ös rákosi végzés alapján úgy határozott, hogy azontúl csak magyar embert választanak meg királynak. A Jagelló házból származó Ulászló fia, Lajos mégis megörökölhette a trónt, mert a korabeli európai pénzügyi hatalmasság, a Fugger-bankház képes volt felülírni az Országgyűlés akaratát.
Így lett a törökök által vészesen fenyegetett országnak egy tízesztendős gyerek a királya. Abban az időben az országot valójában nem a magyar király, a magyar nemesek, hanem a bécsi Fugger-bankház irányította, amelynek kiszolgálásáért a hazaárulásban jó néhányan versengtek a nagyhatalmú urak közül – mondta az Országgyűlés elnöke.
A kőszobor Szórádi Zsigmond szobrászművész alkotása, aki az MTI-nek elmondta: a mű harangforma alatt állva ábrázolja a királyt, aki a hitvesével a tököli találkozón már tudta, hogy a halálba indul, a többszörös túlerővel szemben nem lehet esélye. A kompozíciót egy félhold alakú kőszegély fonja át, szimbólumaként az országot akkor fenyegető török veszedelemnek.
