Lezsák: Van, amiben nincs kompromisszum

„Magyarország alaptörvényében benne van, amit 1987-ben a lakiteleki találkozó résztvevői megfogalmaztak.”

Lezsák Sándor szervezete szellemiségéről szólva azt hangoztatta, nincs és nem is lesz kompromisszum olyan történelmi események megítélésében, mint a tatárjárás, Trianon, 1848, 1956, a barna és a vörös diktatúra, és abban sem, hogy a világháborúkban meghalt katonák hősi halottak voltak. Abban sincs kompromisszum, hogy keresztény Magyarországban gondolkodnak – tette hozzá a Magyar Demokrata Fórum korábbi elnöke, akit Dávid Ibolya elnöksége idején zártak ki az általa alapított pártból.

A Fidesz–KDNP-vel szövetséges NF elnöke, akinek éves beszámolóját a gyűlés egyhangúlag elfogadta, arra kérte a szervezet tagjait, tegyenek konkrét, gyakorlati javaslatokat, amelyek a kormánypártokkal közös programjukba beépíthetők a választások előtt.

Lezsák maga is több lehetséges témát, javaslatot említett, ezek között egy tankönyvsorozat indítását a Kárpát-medencei tájegységekről, történetükről, így például az Ormánságról, a Csallóközről, a Kiskunságról, a Székelyföldről, a Kárpátaljáról, a Muravidékről vagy Bácskáról. Ezek a kiadványok nemcsak az általános iskolásoknak, hanem akár a szüleiknek is ismereteket adó olvasmányok lehetnek, és hozzájárulhatnak a nemzeti önismeret alakításához – mutatott rá.

A témajavaslatok között említette a tanyavilág megerősítését, hogy a tanyákon korszerű családi gazdálkodás folyhasson, ehhez szerinte meg kell erősíteni a falu-, illetve tanyagondnoki szolgálatokat. A pártelnök szerint szükség lenne továbbá a Kárpát-medencei népfőiskolai mozgalom megerősítésére, illetve a hálózat kiépítésére, valamint a kisvasutak szerepének felértékelésére is.

Kitért arra is, hogy a következő években programot kellene kidolgozni a magyarok egészségi állapotának javítására, mert szerinte nagyon sokan vannak, akiknek a hallása, látása meggyengült, vagy éppen a fogaik vannak rossz állapotban. Arról is beszélt, a nemzedékek történelmi tudatát erősíthetnék, színezhetnék a Kárpát-medence rendkívül gazdag örökségét felvillantó rajzfilmekkel, vagy ahhoz hasonló történelmi kalandfilmekkel, mint amilyen korábban A Tenkes kapitánya vagy az Egri csillagok című filmek voltak.

Lezsák méltatta a székelyek menetét, azt a több kilométeres demonstrációt, amely szavai szerint megmutatta Európának, hogy a székely nép létezik, erős, és képes olyan összefogásra, amilyenre történetében talán még nem is volt példa. Az október 27-ei Székelyek nagy menetelésén a szervezők becslése szerint 120 ezer, a hatóságok állítása szerint 15 ezer résztvevő követelte Székelyföld területi autonómiáját, és tiltakozott Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen.

Az NF országos gyűlésen részt vevők munkacsoporti és más szellemi műhelyek vezetőinek beszámolóit hallgatták meg. A felszólalók a nemzeti, közösségi értékmegőrzés fontosságáról és konkrét programokról beszéltek, továbbá az ülésen két tisztviselőt is választottak.

A gyűlésen Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója az általa vezetett intézet szükségességéről és feladatáról szólva arról beszélt, nem alakult ki valóságos kép a rendszerváltás történetéről, ezért kutatásaikkal szeretnének „a lehető legnagyobb tárgyilagossággal” ezen változtatni. Elmondta, ezért nemcsak a rendszerváltozás egy-két-három évét, hanem egészét, előzményeit és következményeit is kutatni fogják. Hozzátette: vizsgálják majd a nemzeti vagyon sorsának alakulását, a privatizáció folyamatát, a kárpótlás történetét és azt is, miért maradt el az igazságszolgáltatás, továbbá azt, hogyan alakult a szórványságban élő magyarság élete, ők hogyan élték meg a rendszerváltozást.