Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet hétfőn kezdődött kétnapos rendezvényének megnyitóbeszédében a kormányfő helyettese reményét fejezte ki, hogy az első világháború kitörése óta eltelt száz esztendő elegendő időt adott az utókornak ahhoz, hogy a történteket tárgyaló korábbi heves vitákat ma már higgadtabban folytassák a történészek.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy 95 éve ezen a napon zárták le katonapolitikai értelemben az első világháborút, de az 1914-ben kezdődött folyamat sok szempontból máig tart, és alapvetően befolyásolja a mostani hétköznapokat. A második világháború a legsúlyosabb következménye az első világháborúnak – mondta.
Rámutatott: a nemzetek önrendelkezési jogának meghirdetésével sok esetben olyan művi, azóta megszűnt állami kereteket hoztak létre, mint Csehszlovákia vagy Jugoszlávia, amelyek több apró „etnikai vagy áletnikai” állammá estek szét.
Mint mondta, az első világháború nem elsősorban hadtörténeti szempontból jelentős, noha példátlan volt az a pusztítás, amelyet okozott, ugyanakkor több olyan folyamat indult el akkor, amelyek alapvetően befolyásolták az európai társadalomfejlődést: megjelentek a tömegideológiák, és az általános és titkos választójog révén ekkortól több országban a nők is szavazhattak.
A kommunizmus és a nemzetiszocializmus, valamint az ezekre az ideológiákra alapozó totalitárius diktatúrák az első világháború alatt fejlődtek ki, vagy annak következtében jöttek létre – mutatott rá.
A konferencia előtti sajtótájékoztatón Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre, mert úgy látják, „az első világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit ( ), a közügyek vitáit és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk”.
