Százmilliókkal támogatják az egyetemeket

A megállapodás főként a hallgatóknak jelent sokat – mondta Klinghammer István.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár az aláírást követő beszédében az egész felsőoktatás nevében köszönte meg a támogatást, amelynek legfontosabb célja, hogy minél több nemzetközi szinten elfogadott, versenyképes szaktudással rendelkező diplomás kerüljön ki a magyar egyetemekről. Az államtitkár álláspontja szerint a megállapodás főként a hallgatóknak jelent sokat, hiszen olyan munkába kapcsolódhatnak be, amelynek látják az eredményét. Mint elmondta: a felsőoktatásban pillérként álló egyetemek komoly támogatást kaptak.

Klinghammer István szerint a támogatás segíti az egyetemek büdzséjét, eszközparkjuk bővítését és növeli hallgatóik lehetőségeit. A Molra mindig lehetett számítani a felsőoktatásban és a közös kutatásokban – tette hozzá.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a döntéshozók, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők folyamatos együttműködésének kényszerét hangoztatta Magyarország versenyképessége érdekében október elején.

A gazdaság és a felsőoktatás sikere egymás teljesítményétől, minőségétől is függ. „Ebben nagyon-nagyon egymásra vagyunk utalva, akár tetszik, akár nem” – mondta Parragh.

Elmondta, a gazdaság szereplői szeretnék, hogy minőségi követelményeket támasszanak a jelentkezőkkel szemben, ne legyenek könnyítések a nyelvvizsga, nyelvtudás vonatkozásában, s ne töröljék el a létszámkorlátot, mert azon szakok indítása, amelyekre ketten-hárman jelentkeznek, nem támogatható.

A megállapodás alapján a Mol saját szakemberei közül oktatókat biztosít több karon, illetve finanszírozza – a régióban egyedülálló módon – a természettudományos képzési programok elindítását, amelyek nemzetközi szinten is versenyképes tudást biztosítanak az olaj- és gáziparban elhelyezkedni vágyó hallgatóknak.

A Mol 2007 és 2009 után harmadik alkalommal köt együttműködési megállapodást a hazai egyetemekkel – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.

Mint elmondta, az iparágnak szüksége van a versenyképes tudásra és az utánpótlásra, amelyhez elengedhetetlen az egyetemek együttműködése, hiszen világszerte hiány van jól felkészült szakemberekből. Fasimon Sándor szerint az európai fiatalok állásnélkülisége azt mutatja, hogy strukturális problémák vannak a felsőoktatásban, ezért azt közelebb kell vinni a gazdasághoz. Fontos, hogy növekedjen a természettudományos hallgatók létszáma, ezért a Mol ügyvezető igazgatója azt kérte az egyetemektől, hogy nyissanak a gyakorlati képzés felé.

Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében a megállapodás egyik üzenetének azt nevezte, hogy az ország legnagyobb vállalata felismerte a stabilitás és a kiszámíthatóság fontosságát. A Mol mecénás szerepet is vállalt az egyetemek technikai eszközeinek meghatározó jelentőségű fejlesztésében is – tette hozzá.

Karácsony András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem stratégiai ügyekért felelős rektorhelyettese is fontosnak nevezte a mecénások szerepét, és reményét fejezte ki, hogy ez a támogatás más magyarországi gazdasági szereplők számára is példaadó lesz. Hozzátette: örömmel tapasztalták, hogy a közép-európai régióban meghatározó Mol számára fontos az együttműködés az egyetemekkel.

Torma András, a Miskolci Egyetem rektora a felsőoktatási intézmény jövőjét befolyásoló rendkívül fontos eseménynek nevezte a megállapodás aláírását. Mint elmondta, a magyar műszaki felsőoktatás egyik legrégebbi intézményeként rendkívül fontosnak tartják az iparral való kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon olaj- és gázmérnöki képzés csak Miskolcon van, nagy jelentőségűnek nevezte a Mol-tanszék létrehozását, valamint az angol nyelvű szakképzés beindítását.

Friedler Ferenc, a veszprémi Pannon Egyetem rektora szerint a Mol nem azért fontos, mert sok munkahelyet biztosít, hanem mert nemzetközi élvonalbeli innovációs tevékenységet folytat. Ezt a folyamatot akarják ezzel az együttműködéssel erősíteni. Elmondása szerint az oktatás, a kutatás és az innováció a legfontosabb, de a megfelelő színvonalhoz garantálni kell, hogy ez a három tevékenység egyenrangú legyen és egymást erősítse.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora emlékeztetett rá, hogy az intézmény kutatócsoportja húsz éve működik együtt a Mollal. Valódi nemzetközi színvonalhoz ilyen partnerekre van szükség – tette hozzá. Álláspontja szerint színvonalas ipar és felsőoktatás nehezen képzelhető el a két szféra együttműködése nélkül.