A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára újságírók előtt rámutatott: nem csupán egy testület alakul, hanem nagymértékben módosították az 1990 óta hatályban lévő, a múlt megismerésével összefüggő titkosítási és egyéb szabályokat. Maga a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lesz a múlt megismerésének motorja – hangsúlyozta. 1990-ben bezárult egy ajtó, hiszen nem lehetett megismerni a különböző pártállami, titkosszolgálati alkalmazottak neveit, tevékenységüket. Ezt az ajtót most ez a törvény kinyitotta – fogalmazott az államtitkár.
Rétvári hozzátette: 2014. január 1-től, a törvény hatályba lépésétől nincs egyetlenegy ügynök, szt-tiszt sem biztonságban, azaz bármikor, bármelyik áldozatuk felfedheti nevüket.
Ettől az időponttól minden áldozatnak joga, lehetősége van, hogy bárkinek a nevét, aki vele foglalkozott a titkosszolgálatokon belül, nyilvánosságra hozza, feltegye akár az internetre is – fejtette ki. Kiemelte: ez az egyik legfontosabb információs kárpótlás, amit az áldozatok kaphattak. Rétvári szerint nemcsak az áldozatok, hanem mindenki más is sokkal szélesebb körű információs jogokkal bír majd, és szélesebb körű lesz a tudományos kutatók lehetősége is.
Kitért arra is, hogy a NEB tagjait kétharmados többséggel január-februárban választja majd meg a parlament. Tagja csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, felsőfokú társadalomtudományi, jogi végzettsége van, és öt év tapasztalattal bír. Ők nemzetbiztonsági átvilágításon is átesnek majd.
Mint kifejtette: a bizottság az ügyészséggel folyamatosan együttműködik majd, és ha olyan iratokat talál, amelyek bűncselekményre utalnak és amelyeket politikai okokból nem üldöztek, akkor saját maga továbbíthatja az iratokat az ügyészségnek. Az államtitkár példaként említette a sortűzpereket, az 1956 utáni megtorlásokat, kivégzések elrendelését. Ezután az ügyészség mint általános vádhatóság képviseli a vádat a bíróságok előtt – jelezte.
Rétvári hangsúlyozta: lehetőség nyílik arra, hogy nem csupán az áldozatok önszerveződő csoportjai, hanem maga az állami testület, a NEB készítse elő az iratokat, pereket.
A bizottságnak digitalizálási kötelezettsége is lesz, honlapján számos iratot kell ilyen formában megjelenítenie – jelezte. Az államtitkár hozzátette: a NEB azokba az iratokba is betekinthet, ahol minősítés áll fenn, és még kutatók sem ismerhetik meg. Javaslatot tehet továbbá a titokgazdának, hogy a minősítéseket oldja fel, és nyomást gyakorolhat a minősítést elrendelőkkel szemben, hiszen a honlapján kötelessége lesz nyilvánosságra hozni azokat az eseteket, amikor javasolták a minősítés feloldását.
Kérdésre elmondta: az áldozatok, és bizonyos esetekben a családtagjaik a levéltártól pár hét vagy hónap után megkaphatják az iratokat. Ezentúl nem kell kisatírozni, ki volt az, aki az adatok gyűjtését elrendelte, elvégezte – mondta.
Kitért arra is, hogy a különböző frakciók véleménye nyilvánvalóvá vált ebben a kérdésben a végszavazáskor, azaz az, hogy ki van a szélesebb nyilvánosság pártján. Csak a Fidesz és a KDNP képviselői voltak azok, akik a nagyobb nyilvánosság mellett tették le a voksukat. Erre sem az MSZP, sem az LMP, sem a Jobbik képviselői nem mondtak igent – közölte.
