Erdő Péter: Szükségesek a konkrét találkozások

Egész emberlétünk és a teremtett mindenség határain túlra tekintünk karácsonykor – mondta Erdő Péter bíboros.

Rámutatott: Ferenc pápa szívesen fordul rövid üzeneteivel az emberekhez, mégpedig nem csak az internet világában. A mai kor embere ugyanis nehezen összpontosítja figyelmét hosszú szövegekre, „sokaknak az erőteljes és egyszerű impulzusokra van szükségük”. A hitnek vannak ilyen jelképei, egyszerű, üzenetei is, amelyek „nem tartalmazzák a hit egész gazdagságát, de ablakot nyitnak egy világ felé”, amelynek a vonzását megérezhetik az emberek – tette hozzá.

Megemlítette: a jövő évi rendkívüli szinódus a családokat érintő kihívásokról tárgyal az evangelizáció összefüggésében. Az erre vonatkozó kérdéseket megküldték a püspöki konferenciáknak, de ennek nem az volt a célja, hogy „világméretű közvélemény-kutatást tartsunk”, mert „a hitünk alapkérdéseiről nem a közvélemény döntéseit várjuk”, mivel azt „legértékesebb örökségünkként kaptuk”. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a párbeszéd a hívők egész közösségével és a körülöttünk élő világgal.

Beszámolt arról, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében ez ügyben összehívták a papi szenátust, a pasztorális tanácsot, valamint az espereseket, illetve a papi továbbképzés összes résztvevőjét. A főpásztor találkozott számos plébániai közösséggel és mozgalommal is. A plébániák is hozzászóltak a kérdésekhez. Országos szinten összegyűjtötték a pasztorális statisztikákat és a népmozgásról szóló adatokat. Így a két ünnep között a püspöki kar összeállítja a válaszokat, amelyeket január elején elküldenek Rómába, ahol februárban világszintű szintézist állítanak össze, s ennek alapján tavasszal megszületik az a munkaokmány, amelyet ugyancsak elküldenek a világ összes püspöki karának. Erre szöveges indítványokat írhatnak a püspökök, ezeket nyár végén összesítik Rómában, s ez lesz a szinódus tárgyalási alapja.

A bíboros megvilágította: a szentszéki–magyar szerződés módosítására azért volt szükség, mert időközben megszűntek korábban használt jogi fogalmak egyebek mellett a köz- és felsőoktatás terén, ezenkívül a római Pápai Magyar Intézet jogi helyzetét is rendezték.

A világszerte megrendezett hit évéről elmondta: Magyarországon is tartottak kongresszusokat, zarándoklatokat, valamint kiadtak egy ifjúsági katekizmust Youcat címmel.

Erdő Péter közölte: a kötelezően választható hit- és erkölcstan idei bevezetésével nőtt a katolikus hittant választók aránya: míg korábban alsó tagozaton országos viszonylatban az összes diák kevesebb mint 30 százaléka, addig jelenleg 34 százaléknál is nagyobb része választotta azt.

Úgy ítéli meg, hogy „kölcsönös jóindulat alapján, nem könnyen, sok figyelemmel és igyekezettel, de megszervezhető” a hitoktatás, a pedagógusdiplomával rendelkező katolikus hívőknek pedig 60 órás hittanárképzést biztosítanak, s ezzel a végzettséggel taníthatnak is hittant.

Megjegyezte: a boldoggá avatottak mindegyikének van külön ünnepnapja, amikor liturgiával emlékeznek rájuk. A katolikus iskolákban tanítják a magyar szentek és boldogok élettörténetét, a történelemtankönyvek segédanyagaként közre is adták ezeket, amivel emberközelivé igyekeznek tenni a tanulók számára őket. Az idén boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetes nem csupán áldozata volt az egyházat ért elnyomásnak, hanem koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték – fűzte hozzá.

Karácsony egyetemes üzenete a legszegényebbeknek és a leggazdagabbaknak egyaránt szól, és másik dimenziót hoz a hétköznapokba – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Ez azt jelenti, hogy találhatnak benne kapaszkodót, reménységet, az élet elfogadását és igenlését hordozó hírt az evangéliumra nyitottak, ami ugyanakkor nem mindenkit egyforma módon szólít meg, hanem kinek-kinek az élethelyzetéhez is igazodik. Az egyháznak az örömhír közvetítése során meg kell találnia a megfelelő utakat a társadalom különböző rétegeihez, így a mélyszegénységben élőkhöz is – hangsúlyozta a református püspök.

Felidézte: a karácsony kétezer éve szomorú embereket érintett meg, mivel menekültek, hajléktalanok, valamint tisztázatlan családi körülmények közé érkezett Jézus. Ezt példázza a református egyház tavaly karácsonyra készített, nagy sikert, egyúttal némi vitát kiváltott rövidfilmje, a Fiú!, amely a modern kor viszonyaira ültetve mutatja be a Megváltó születésének történetét. Azt azonban a kritikusok is elismerték, hogy sikerült ezzel az alkotással megszólítani olyanokat is, akik egyébként addig nem mentek volna el egy református istentiszteletre – tette hozzá.

Isten „alulról jött el az emberekhez”

Karácsony a befogadás ünnepe, amit jól példáz, hogy az újszülött Jézusnak és családjának szállást adtak Betlehemben egy vendégfogadóban, még ha annak nem is a legelegánsabb részében – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Kiemelte: az egyháznak befogadóvá kell válnia az idegenek és a kitaszítottak számára is. A befogadás gesztusát támasztja alá az a tény, hogy létezik az a néphagyományokon alapuló szokás, miszerint karácsonykor eggyel több terítéket tesznek az asztalra, hogy ha valaki arra jár, részesülhessen a szeretet közösségéből – jegyezte meg.

Gáncs Péter szólt arról: a befogadást jelképezi, hogy a jászolnál helye van a szegény, kirekesztett pásztoroknak éppúgy, mint a távolról jött, pogány csillagjósoknak. Karácsony arról is szól, hogy egymás felé fordulnak a család tagjai, amire nagy szükség van, mert évközben kevesebbet érintkeznek.

Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: Isten „alulról jött el az emberekhez”, amikor Jézus egy szegény, hajléktalan kisgyermek képében jelent meg a történelemben, az pedig, hogy a jószágok között kapott helyet, „a teremtett világgal való szolidaritás nagyon szép szimbóluma”.