Az elmúlt hét legfontosabb politikai témája a hazai baloldali pártok formálódó választási szövetsége volt. A belpolitikai történésekből is egyértelművé vált, hogy az ügy egyik sarokpontja Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő szereplése a szövetségben és annak közös listáján.
A Századvég legújabb, országos reprezentatív adatfelvételében annak járt utána, hogyan fogadta a közvélemény a baloldali választási szövetség új kereteit, különös tekintettel a korábbi miniszterelnök (egyben az egyik legmegosztóbb magyar politikai személyiség) beemelésére.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) hátrányosnak tartja a szerveződő baloldali szövetség számára Gyurcsány szerepeltetését, mindössze 24 százalék ítéli előnyösnek.
Ismert: szeptemberben az Együtt–PM Szövetség és az MSZP olyan szövetséget kötött, amellyel ajtót mutattak Gyurcsányéknak. A közvélemény-kutatásokban azonban a DK erősödni kezdett, így később a szocialista politikusok arról kezdtek nyilatkozni, hogy inkább gyurcsányista szavazókra számítanak a kormányváltáskor, mint a pártra. Október 23-án, az összbaloldali demonstráción a DK szimpatizánsai kifütyülték Mesterházy Attilát, beszédébe többször is belekiabáltak. Év elején aztán Bajnai Gordon állt elő a közös lista ötletével és az ellenzéki egyeztetés megnyitásával. A hírt az éppen külföldön tartózkodó Gyurcsány Ferenc úgy kommentálta a Facebookon: Most akkor hazamegyek.
Az Index értesülései szerint Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Szabó Tímea a közös ellenzéki lista végleges változata. A korábbi értesülésekkel szemben tehát Bajnai Gordon szerepelni fog a listán.
A megkérdezettek 64 százalékának véleménye szerint Gyurcsány gyengíti a szerveződő baloldali együttműködést, 28 százalékuk úgy látja, inkább erősíti. A baloldali választók körében ez az arány 50, illetve 48 – azaz minden második baloldali szerint a Demokratikus Koalíció elnöke inkább gyengíti, mint erősíti a formálódó szövetséget.
A magyar választók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen sem szavazna egy olyan baloldali koalícióra, amelyben a volt kormányfő is szerepet kap.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. január 10. és 12. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. január 10. és 12. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
