„Elborzadva értesültem a Mazsihisz »sajtótájékoztatóján« elhangzott mondatokról, amelyben az ott jelen lévő egyik személy Önt durván sértegette, mélyen meggyalázta” – áll Feldmájer Péter a Terror Háza Múzeum igazgatójának címzett levelében.
Mint ismert, Karsai László női mivoltában becsmérelte, egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította Schmidt Máriát a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott akkor a Mazsihisz által meghívott történész: „ Vagy amikor történészek kérik, hogy Schmidt Mária, a holokauszt tagadásáról és relativizálásáról hírhedett történésznő legyen a józsefvárosi projekt vezetője, akitől azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat.” Később a Hír Televíziónak elismerte, hogy durván fejezte ki magát, ugyanakkor mint történésztől nem hajlandó bocsánatot kérni.
Schmidt Mária a Hír TV stúdiójában nem minősítette Karsai László szavait. Azt viszont megdöbbentőnek nevezte, hogy a Mazsihisz sajtótájékoztatóján ilyen stílusú és színvonalú felszólalás elhangozhatott.
Feldmájer levelét úgy folytatja, „nagyon fájlalom, hogy ilyen dolog megtörténhetett, és bár semmi közöm ehhez az afférhoz, de mégis úgy érzem, kötelességem megkövetni Önt, és elnézést kérni az elhangzottakért, ha már ezt eddig nem tették meg azok, akiknek ez kötelességük lett volna”.
Az alelnök hangsúlyozza, tisztában van vele, hogy egy vita során érzelmileg feszült állapotban vannak a felek, de itt nem volt vitáról szó, így nincs magyarázat ezekre a durva szavakra. „Azt, hogy most én kérek Öntől bocsánatot mások hibái helyett, indokolja az is, hogy ugyanez a személy néhány nappal később a Hír TV-ben bocsánatkérés helyett tovább folytatta az Ön gyalázását.”
„Őszintén hiszek abban, hogy az előzőekben írtakat a közösségünk túlnyomó többsége osztja, függetlenül attól, hogy mi a véleményük akár az Ön által vezetett Terror Háza Múzeumról, akár a tervezett Sorsok Házáról” – olvasható a levélben. „A történelemről alkotott tudományos nézetek különbözősége nem jogosít fel senkit sem arra, hogy másokat becsméreljen, kétségbe vonja tisztességüket, emberi mivoltukat”– zárul Felmdájer levele.
