A vasárnap 2 óra 34 perckor mért első földmozgás a Richter-féle skálán 4,4-es erejű volt, majd ezt egy újabb, 3,4-es rengés követte 2 óra 48 perckor – közölte az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (MTA CSFK CGI) Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.
„A földrengéseket a lakosság érzékelte. Az első rengést követően az epicentrum közeléből károkról is érkezett bejelentés” – áll az obszervatórium közleményében.
Gráczer Zoltán szeizmológus az MTI kérdésére elmondta, hogy a rengéseket a hozzájuk érkezett bejelentések alapján 64 településen lehetett érzékelni, köztük Budapesten. Hozzátette, hogy az első rengést követően kisebb károkról kaptak hírt a lakosságtól Balassagyarmatról, Borsosberényből, Cserhátsurányból, Érsekvadkertről, Magyarnándorról, Tahitótfaluról és Vácról. A térségben legutóbb 2013. június 5-én volt jelentősebb, 4,2-es magnitúdójú rengés, Érsekvadkert közelében.
A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére 38 jelzés érkezett, de személyi sérülésről, épületkárról nem kaptak bejelentést – tájékoztatta az MTI-t a testület szóvivője.
Angyal Eszter elmondta, hogy a földmozgást 12 magyarországi településről – Csitárról, Érsekvadkertről, Szátokról, Balassagyarmatról, Nógrádról, Szécsényfelfaluról, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Borsosberényből, Galgagutáról és Szentéről – jelezték lakosok.
A szóvivő egy intézkedésről számolt be: Balassagyarmaton vakolat hullott a járdára egy épületről, a veszélyt a balassagyarmati tűzoltók szüntették meg.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán kora reggel közöltek szerint a rengés méretéből adódóan a következő hónapokban utórengésekre lehet számítani az epicentrum környezetében, ezek helye és mérete azonban nem jósolható meg. A hasonló méretű érsekvadkerti földrengést az intézet adatai szerint három érezhető utórengés követte, amelyek közül a legnagyobb magnitúdója elérte a 3,6-es értéket.
