A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-/MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.
Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a pluszforrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak – mondta.
Tizenegy állami kórház és két, gazdasági társaságként működő egészségügyi intézmény kaphat többletforrásokat, miután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár befogadta az erre irányuló kérelmüket – írta a Magyar Hírlap szombati számában a Weborvos.hu információja alapján.
Egymilliárd a várólisták rövidítésére
Egyes műtéti beavatkozásoknál akár fél évvel is csökkenhet a várakozási idő egy kormányzati döntés eredményeképpen.
A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek.
Balog Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta, hogy csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.)
2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek külföldi munkavállalási engedélyt. Balog Zoltán úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot, és „elszántak abban”, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.
Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási adatoknál is kedvezőbb az adat, hiszen „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.
