Új időszámítás kezdődött a vízkereszt megünneplésében, az idei évtől ugyanis nem a legközelebbi vasárnapon üli a magyarországi egyház, hanem a saját napján (január 6.), a hivatalos kifejezéssel mondva parancsolt (kötelező) ünnep. Eredetileg a hasonló napokat munkaszünettel és szentmisén való részvétellel szenteli meg az egyház, de mivel munkába menni kötelező, az egyház úgymond „megelégszik” a szentmisén való részvétellel.
Ezzel a nappal zárul a karácsony ideje (elvileg eddig szokás állnia a karácsonyfának), és kezdődik a farsang. A Julián-naptár szerint „haladó” keleti kereszténységben ugyanekkor van karácsony, amint azt a híradókban is látjuk, ennek megfelelően 13 nappal később van ez az ünnep.
Hogy mi történt ezen a napon? Jézus a negyedik század óta tartó hagyomány szerint ekkor – körülbelül 30 évesen – keresztelkedett meg, majd kezdte meg működését tanítással és a kánai menyegzőn tett csodával (borrá változtatott néhány korsó vizet, hogy ne szakadjon félbe a lakodalom).
Ugyanekkorra ragasztotta a naptárba a II. vatikáni zsinat – szintén a negyedik századi hagyomány alapján – a háromkirályok betlehemi látogatását a gyermek Jézusnál, amelynek egyébként az ajtófélfákon is gyakran nyoma van, de a templomi szertartásban mindenképp. A lakás- és házszentelőket ugyanis szintén ekkortájt tartják, a lelkipásztor pedig felrajzol a szemöldökfára egy félbetört évszámot, közé pedig három betűt: G+M+B (vagy C+M+B). A vízkeresztkori szertartáson a háromkirályok (napkeleti bölcsek) egyik ajándéka, a tömjén kerül előtérbe, ezt szentelik meg a víz mellett. Jézus keresztségét a II. vatikáni zsinat egyébként a következő vasárnapra tette.
A vízkereszt ünnepétől hamvazószerdáig, idén március 5-éig tart a farsang, amely az egyre közelgő tavaszt is élteti, jelképezi tél és tavasz küzdelmét, a nappalok ugye ekkor hosszabbodnak „tempósabban”. (Hogy ne legyen „technikailag” túl hirtelen vége a farsangi időnek, létrejött a torkos csütörtök megünneplése is hamvazószerda után, de korántsem olyan körítéssel, ahogy ma rátelepedett a vendéglátóipar.)
Érdekesség még – a Katolikus Lexikonból tudjuk –, hogy az egyiptomiak ezt a napot a Nap és a Nílus vize ünnepeként ülték.
Slachta-évforduló
Halálának negyvenedik évfordulóján a remetekertvárosi Szentlélek-templomban vízkereszt napján 18 órakor kezdődő szentmise keretében adnak hálát Slachta Margitért. A mise után megkoszorúzzák a templom falán elhelyezett emléktáblát. A kérlelhetetlen kommunistaellenes keresztény politikusról bővebben a Magyar Kurír összeállításában olvashat, ITT.
