Az Orbán-kormány eredményeiről szólva Balog Zoltán felidézte: 2002-ben 2 millió, nyolc évvel később viszont már 5 millió forint jutott Magyarország adósságállományából minden állampolgárra. Ez idő alatt 7 százalékkal nőtt a bankok, de 13 százalékkal csökkent az emberek jövedelme. A kabinet ilyen állapotokat örökölve állította talpra az országot – mondta.
Közölte, eközben vállalták a konfliktust a brüsszeli bürokráciával is, ám ahogy már az óvodában azt kérdezik az egymással összevesző gyerekektől, úgy ez esetben is fontos tudni, hogy ki kezdte. Jelezte: jogosan „haragszanak” az unió Magyarországot hátrányosan megkülönböztető döntései miatt.
Céljaik kapcsán kifejtette: egy 2009-es közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 85 százaléka úgy nyilatkozott: Magyarországon a tisztességtelenek járnak jól. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP olyan országot szeretne építeni, ahol megéri tisztességesnek lenni – húzta alá.
Ellentétes lenne az uniós jogszabályokkal
Bánki Erik, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint ellentétes lenne az Európai Unió egyes fogyasztóvédelmi jogszabályaival az energiaügyi biztos azon terve, hogy kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen is, mert központi árszabályozást valósít meg a közszolgáltatások területén.
A politikus pénteken a sárbogárdi rezsifórum előtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós jogszabályok arra ösztönzik a szolgáltatókat, hogy minél több olyan intézkedést tegyenek, amelyek a szolgáltatási díjak csökkenését és a szolgáltatások színvonalának emelését eredményezhetik. Vagyis Günther Oettinger energiaügyi biztos szavai ellentétben állnak az uniós jogszabályok szellemével – fogalmazott. Bánki Erik azt mondta, hogy az EU-ban 17 állam alkalmaz központi árszabályozást a közszolgáltatások területén, így „végre nem egyedül kell harcolnia Magyarországnak”.
