Gyorsul a bíróságok munkája

Noha egyre több ügy érkezik a bíróságokhoz, azok munkája gyorsul – értékelt Handó Tünde.

A bíróságok költségvetéséről elmondta, hogy az jelentősen nőtt az elmúlt években: a 2011. évi 69 milliárd forint 2014-re 87 milliárdra növekedett. A beruházásra fordítható összeg csaknem megduplázódott, a 2012. évi 12,8 milliárdról 2014-re 23,7 milliárdra emelkedett. Az állampolgári elvárásokhoz igazodva, a bíróságok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a tervek szerint az egyes bíróságokon rövidesen a kereset, illetve a vádirat benyújtásakor az érintettek egy hozzávetőleges tájékoztatást kaphatnak arról, hogy körülbelül mennyi idő alatt zárulhat le az ügyük – mondta Handó Tünde.

A bírósági mediáció – a felek közötti megegyezéssel záruló jogviták – első tapasztalati kedvezőek. Az ilyen ügyek 70 százaléka sikeres, számuk azonban még viszonylag alacsony, tavaly alig több mint száz ilyen ügy volt. A nemzetközi tapasztalatok szerint néhány év alatt több ezerre is nőhet a mediációs eljárások száma, ha a felek körében elterjed, hogy nem kevés időt, pénz takaríthatnak meg, és jobb esély marad a felek közti további együttműködésre is egy kölcsönös kompromisszumokkal elért megállapodás után, ami különösen családjogi ügyekben nagy jelentőségű.

Bizonyos ügytípusokban – a családjogi mellett például egyes gazdasági, illetve munkaügyi jogvitákban – a bíró a polgári törvénykönyv március 15-i hatálybalépésétől kötelezővé teheti, hogy a felek a per érdemi megindulása előtt próbálják meg a mediációt – mondta az elnök. A Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében várhatóan még az első fél évben korszerű ügyfélcentrum jön létre, a cél, hogy idővel a kormányablakok rendszeréhez hasonlóan a bírósági ügyek egy részét is az ország bármely bíróságán el lehessen intézni – tette hozzá.

Handó Tünde elmondta: kiépült az e-bíróság rendszere is, ahol elektronikus formában lehet bírósági iratokat benyújtani, tájékozódni, a működésben azonban a bírósági rendszeren kívüli okok miatt vannak még fennakadások, ugyanis az elektronikus aláírás, illetékbefizetés még nem zökkenőmentes. Az e-bíróság használatának terjedését az is hátráltatja, hogy a jogászság egy része a hagyományos megoldásokat részesíti előnyben, idegenkedik a modern technikai megoldásoktól, de a fiatalabb generációknál ez már nem probléma – jegyezte meg.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás jegyében a hét bírónál többet foglalkoztató bíróságokon gyermekmeghallgató szobákat létesítenek, ahol a gyerekek speciális igényeihez jobban igazodó körülmények között hallgathatnak meg kiskorú tanúkat, sértetteket. Eddig mintegy tucatnyi gyermekmeghallgató helyiséget adtak át, van ilyen például a Budapest Környéki Törvényszéken és Egerben is.

A bírák nyugdíjazása kapcsán – kérdésre válaszolva – Handó Tünde elmondta: Magyarországon a lényegi kérdések már lezárultak, csupán egy-két ilyen munkaügyi per van folyamatban, ahol járulékos kérdéseket tisztáznak. A strasbourgi beadványokról még nem született döntés.

Az ügyáthelyezés lehetősége tavaly az Alkotmánybíróság döntésével megszűnt, de gyakorlatilag csak mintegy féltucatnyi eljárást érint ez a probléma. Az eldöntendő kérdés ezekben az ügyekben egyelőre az, hogy egyáltalán melyik bíróság járjon majd el. Ezzel kapcsolatban az OBH elnöke egy elvi probléma miatt felvetette a jogegységi eljárás lehetőségét. A kérdés az, hogy az illetékesség hiányát megállapító döntés ellen van-e helye fellebbezésnek.