A testület jelöltkénti nyilvántartásba vette a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldalt (Európai Baloldal rövidítéssel), a Tiszta Energiával Magyarországért Pártot (Tempo) és a Magyarok Magyarországért Pártot (Mama).
Az NVB az Összefogás Magyarországért Párt nyilvántartásba vételét visszautasította, mert az a bíróság civil szervezeti nyilvántartásban a választás kiírásának időpontjában még nem szerepelt. Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.
Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, azt, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
