Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés – például az információáramlás tekintetében – nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.
A jelentésben rögzítették: Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg az albizottság ülésén, így a testület nem kapott választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik.
A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel.
Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében – bizonyos mértékig – politikai motivációk is megjelenhettek. „Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott”. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.
Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól a bizottság. „Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra”.
Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és annak ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amelyhez további jogszabály módosításokra is szükség van.
