A tavaly május 14-én alakult albizottság munkáját lezáró végső jelentést február 28-án több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület.
A jelentésben a ténymegállapító vizsgálat elrendelését azzal indokolták: „2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával”. A megjelent információk tisztázása érdekében a nemzetbiztonsági bizottság – kormánypárti képviselők kezdeményezésére – többször kért információt az illetékes szervektől és több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására. „Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást” – írták.
A jelentésben a vizsgálat célja, az albizottság tevékenysége mellett az NBH – a 2008 júniusi nemzetbiztonsági törvény szerinti – feladat- és hatáskörét is részletesen leírták. „A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak” – fogalmaz a jelentés, megjegyezve: „Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított”.
Az albizottság jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. „Hibának tekinthető”, hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és „alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással”. Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.
A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, mint hozzátették: szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői.
Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés – például az információáramlás tekintetében – nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.
A jelentésben rögzítették: Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg az albizottság ülésén, így a testület nem kapott választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik.
A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel.
Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében – bizonyos mértékig – politikai motivációk is megjelenhettek. „Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott”. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.
Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól a bizottság. „Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra”.
Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és annak ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amelyhez további jogszabály módosításokra is szükség van.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint ők két másik ember társaságában, 2008-ban kétszer találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
A Mile Lajos LMP-s politikus elnökségével működő albizottság célja az volt, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás közti találkozók hátterét, célját feltárja, továbbá, hogy tisztázzák, van-e, s ha igen milyen viszonyrendszer létezik a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között.
