Sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc céljainak beteljesítéséről beszélt az Országgyűlés elnöke Pápán.

Hamarosan ismét választás előtt állunk, és döntenünk kell arról, hogy az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a 21. században beteljesítjük-e a szabadságharc céljait – mondta Kövér László.

A házelnök több száz fős ünneplő tömeg előtt, a Március 15-e téren hozzátette: döntenünk kell arról, hogy „ a haza folytassa a megkezdett útját, haladjon és ne álljon, ne forduljon vissza. Döntenünk kell arról, hogy Magyarország ura maradjon önmagának, és a magyar emberek ne válhassanak ismét idegen célok eszközévé” – hangsúlyozta Kövér László.

1848 tavaszán a szabadság eszméje országról országra haladva egyszer s mindenkorra megváltoztatott mindent. Március 15-én aztán Magyarországon is visszafordíthatatlanul elindult a változás: az ország polgári állammá vált, amely előtt hatalmas távlatok nyíltak meg – mondta a házelnök.

Hozzátette: Magyarország elkezdett ura lenni önmagának. Ez az a történelmi tapasztalat, ez az a közösségi képesség, ami egy államalkotó nemzet életében a vereséget győzelemmé, a megaláztatást dicsőséggé, a rabságot szabadsággá tudja változtatni. Vérbefojtása ellenére ezért örök győztes a magyarok 1848–49-es forradalma, ez adott és ad erőt, és követendő eszményt a magyarok 20. és 21. századi küzdelmeihez is – jegyezte meg.

Úgy vélte, Európát ma is aggasztó válságok sújtják: a gazdasági, pénzügyi válság mellett népesedési válság, erkölcsi válság, a demokrácia működési zavarai, és az Európai Uniót megalapozó értékek mellőzése miatt létrejött hitelességi válság gyötri az európai politikát, keseríti az európai országok mindennapjait.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válsággal összefüggésben Kövér László kijelentette: „a magyar állam rendszerváltozást megelőző tudatos eladósítását 2002 és 2010 között az abban érdekeltek szinte a végletekig súlyosbították, ráadásul eladósították az önkormányzatokat, és a devizahitelek csapdájába csalták a magyar családokat is”.

„2004. december 5-én a magyar államot szembefordították a magyar nemzettel, 2006. október 23-án vérbe és könnybe, szégyenbe fojtották az 1956-os forradalmunk ötvenedik évfordulóját” – emelte ki Kövér László.

A magyar állam teljes intézményrendszere, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok éppúgy, mint az iskolarendszer, a nyugdíjrendszer, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás a szétesés, a leépülés, a működésképtelenség irányába sodródott – fűzte hozzá.

A Fidesz–KDNP-kormány intézkedései közül Kövér László kiemelte, hogy „Magyarország új alaptörvényének elfogadásával keretet teremtettünk a magyar állam újjáépítésének és a nemzeti összetartozás megerősítésének”. Az ország gazdasága a korábbi zuhanás után növekedési pályára állt, a nyomasztó adósságokat sikerült mérsékelni, a pénzügyeket rendbe tenni. A nemzetközi együttműködésekben vállalt minden kötelezettséget sikerült teljesíteni, az állami intézményrendszer ésszerű átalakítása megkezdődött, a magyar gazdasági megoldások több vonatkozásban is nemzetközi példaként szolgálnak – sorolta az eredményeket az Országgyűlés elnöke.

Az ünnepségen pápai iskolák, színművészeti társulatok mutattak be irodalmi műsort.

1848–49 történelmi hagyománya, az ősök kitartása nekünk is erőt ad – hangoztatta a vidékfejlesztési miniszter szombaton Karcagon, a március 15-i ünnepségen. Az önkormányzat által az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Fazekas Sándor kiemelte: a cselekvésben a magyarság a jövőben is számíthat a kunokra, és az olyan összetartó közösségekre, amelyek nélkül egyetlen nemzet sem maradhat fenn.

A 166 évvel ezelőtt történtek arra is jó például szolgálnak, hogy „fel kell vállalni nemzeti ügyeinket, nekünk kell eljárni dolgainkban, nem számíthatunk másokra”; ha a magyarság nem volt elég kitartó, mindig óriási veszteségek érték – mondta a politikus.