Szombattól másképp öröklünk, mint eddig

A családjog és társasági jog is a Ptk. része lett, majdnem duplázódik a Polgári törvénykönyv.

GB
2014. 03. 13. 7:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól működő rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.

A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül, a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.

Kőrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.

Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni – mondta korábban Kőrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.

A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével.

Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár – esetenként nehézkes – bizonyítása a perekben.

A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése.

A kötelmi jogi – szerződésekre vonatkozó – könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot.

Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből.

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész – mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek – az örökség feléről harmadára csökken.

Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog.

A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik. Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.

Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.