West Balkán-ügy: felmentést vagy enyhítést akarnak a védők

Csütörtökön születhet ítélet a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia büntetőperében.

A Nyugati téri – azóta bezárt – szórakozóhelyre 2011. január 15-én éjjel csaknem háromezren zsúfolódtak be, és a tumultusban három fiatal lány megfulladt, tucatnyian megsérültek.

A tragédia másnapján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a belügyminisztert: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy ilyen eset a jövőben ne fordulhasson elő, és folyamatosan tájékoztassa az ehhez szükséges lépésekről. A hatóságok átfogó ellenőrzéseket végeztek a hasonló rendezvényeket tartó helyeken, és rövidesen jelentősen szigorodtak a szabályok, engedélyezési eljárások.

A rendőrség két héten belül befejezte a nyomozást, ez alatt meghallgatott több mint száz tanút, és bevont az eljárásba tucatnyi szakértőt. Nyolc gyanúsítottnál javasoltak vádemelést az ügyészségnek, az végül négy embert vádolt meg az ügyben: Szalontai Győzőt, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, az intézmény bérbeadóját, Kecskés Tamás és Csanádi József rendezvényszervezőt és Hranek István biztonsági őrt.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, arról beszéltek, hogy sajnálják, ami történt, lehet, hogy itt-ott hibázhattak, de bűncselekményt nem követtek el, ezért kérik felmentésüket. Ügyvédeik korábbi védőbeszédeikben nemegyszer szóltak más vádlottak, illetve a hatóságok felelősségéről, abban azonban egyetértettek, hogy saját védencük ártatlan.

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, ezért a törvény szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A bíróság nem jogerősen két év nyolc hónapos végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki mind a négy vádlott esetében.

Fellebbezések folytán másodfokra került az ügy, és tavaly áprilisban a Fővárosi Törvényszék a korábbi döntést megváltoztatva Szalontai Győző első-, illetve Csanádi József harmadrendű vádlott esetében három év négy hónapot szabott ki, amelynek felét – egy év nyolc hónapot – két évre felfüggesztett, a másik fele azonban teljes egészében letöltendő. Kecskés Tamás másod- és Hranek István negyedrendű vádlott első fokon kiszabott két év nyolc hónapos büntetésének felét szintén két évre felfüggesztette a másodfokú bíróság, a fennmaradó egy év négy hónapot azonban le kell töltenie e két vádlottnak.

A négy vádlott közül kettő, Szalontai és Kecskés a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal. Időközben mindkét vádlott megkezdte jogerős büntetésének letöltését, rabruhában, bilincsben hozták őket a kúriai tárgyalásra.

Kedden a védők egyfelől arról beszéltek, hogy a bírósági eljárásban súlyos hibák voltak, másfelől pedig azt hangsúlyozták, hogy védenceik tevékenysége és a tragikus baleset között nincs közvetlen összefüggés. Korábban több hatóság tudomásul vette a hasonló, több ezer fiatal részvételével lezajló rendezvényeket ugyanazon a szórakozóhelyen. Életszerűtlen utólag felelősségre vonni a vádlottakat azért, amit a maga idejében nem kifogásoltak az illetékes hatóságok.

Szalontai ügyvédje elmondta, hogy védence nem is volt a szórakozóhelyen a tragédia bekövetkeztekor, de amikor értesült róla, nyomban a helyszínre sietett és segítette a mentést. Balszerencséje, hogy bérbeadóként ő írta alá a szerződést.

Kecskés ügyvédje arra hívta fel azok figyelmét, akik „az igazságot keresik", hogy csupán néhány emberrel biztosítottak egy olyan rendezvényt, amelyhez mintegy hatvan biztonsági őr kellett volna, a tragikus végkifejletet pedig közvetlenül az okozta, hogy – amint korábban több tanú is elmondta – a szűk lépcsőházban feltorlódott tömeget fentről padokkal, asztalokkal megtolták lefelé. Szalontai ügyvédje ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: vannak arra utaló információk is, hogy egyesek a tömegben azzal a rémhírrel keltettek pánikot, hogy késelés történt, e miatt lódult meg a tömeg.

Az ügyvédek bűncselekmény hiányában felmentést, illetve enyhébb bűncselekményért enyhébb büntetést vagy új eljárást indítványoztak. A Legfőbb Ügyészség képviselője a jogerős ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint mindenkitől elvárható, hogy csak akkor fogjon tömegrendezvény szervezésébe, ha képes azt biztonságosan lebonyolítani.

Arra a védői felvetésre, hogy milyen foglalkozási szabályok vonatkoztak a vádlottakra, amelyeket állítólag megszegtek, az ügyész úgy reagált: a vádbeli események idején még valóban hiányzott a rendezvényszervezőkre vonatkozó egységes szabályozás, de különböző rendelkezésekből azért ez megismerhető volt. Az elsőrendű vádlottnak az ügyész szerint tudnia kellett, hogy csak mintegy 300 volt az engedélyezett létszám, mégis 1200 vendéget jelentettek be és több mint 4000 beléptető-karszalagot rendeltek. Balesetveszélyt idézett elő az is, hogy a szórakozóhely hatalmas terei nem voltak összhangban a szűk lépcsőházzal, ahol a tragédia történt.

A Kúria csütörtökre tűzte ki a határozathirdetést.

A tárgyaláson a hallgatóság soraiban jelen volt Békefi László ügyvéd, a sértettek egyik jogi képviselője, és újságíróknak elmondta: más eljárások is indulnak az ügyben. Már készül a kereset a polgári peres kártérítés ügyében, továbbá várhatóan a nyáron kezdi tárgyalni a bíróság azt a pótmagánvádas eljárást, amelyet két további – eddig meg nem vádolt – ember ellen kezdeményeztek.