Erdő Péter: Beszélnünk kell egymással

A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben élünk, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni.

A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy „nagyfokú személyes figyelem és szeretet” van benne az emberek iránt, „ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé” szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy „az egyház él, az egyház fiatal”.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb az „érzékenységet tudjuk felkelteni”. Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.

A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy „a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad” – fogalmazott. Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik „a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak”, beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat, és le kell vonni a tanulságokat – mutatott rá.

Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de „mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk”. Mindig nyitottnak kell lenni, hogy „a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk”. Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.

A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.