Erdő Péter: Beszélnünk kell egymással

A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben élünk, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni.

A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya. Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.

Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet. Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe – vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.

Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása „a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté”. Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy „a nép szava Isten szava”. Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.

Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa „bátor kezdeményezése” volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak „emberi elképzelések megvalósulásáról van szó\". Ezért „méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét” – tette hozzá.

A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy „nagyfokú személyes figyelem és szeretet” van benne az emberek iránt, „ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé” szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy „az egyház él, az egyház fiatal”.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb az „érzékenységet tudjuk felkelteni”. Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.

A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy „a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad” – fogalmazott. Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik „a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak”, beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat, és le kell vonni a tanulságokat – mutatott rá.

Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de „mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk”. Mindig nyitottnak kell lenni, hogy „a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk”. Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.

A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.