A Fidesz–KDNP-t a választópolgárok 34 százaléka nevezte meg általa támogatott pártként, míg az ellenzéki összefogásnak 20 százalékos tábora van a választás előtti héten készített felmérés szerint. Előbbi 2,7 millió, utóbbi 1,6 millió választót jelent.
A Jobbikot 14 százalék nevezte meg leginkább kedvelt pártjaként, vagyis 1,1 milliós támogatottsága van, míg az LMP híveinek aránya 3 százalék, számuk negyedmillió.
A részvételüket biztosra ígérők és a napokban pártpreferenciával rendelkezők aránya 50 százalék körüli. Ha csak ők, tehát a biztos pártválasztók vennének részt a vasárnapi parlamenti választáson, akkor a Fidesz–KDNP valószínűleg 46 százalékot kapna, a baloldali összefogás pedig feltehetően 26 százalékot érne el az Ipsos szerint.
A harmadik helyen a Jobbik következne 19 százalékkal. Az LMP-nek egyedül, az összes, országos listát állító parlamenten kívüli pártnak pedig együttesen lehetne 4 százaléka.
Az Ipsos ugyanakkor a választói szándékok alapján ennél nagyobb részvételre számít, így a pártokra leadott szavazatok aránya is eltérhet a biztos pártválasztói körben mért adatoktól.
A közvélemény-kutató hangsúlyozza, hogy a választási előrejelzésnek minden eddiginél nagyobb nehézségei vannak. Ennek egyik oka, hogy a kutatás során felkeresett emberek jelentős hányada nem áll a felmérést végzők rendelkezésére. Az Ipsos ismertetése szerint a mostani vizsgálatban különösen nagy hangsúlyt fektettek a bizalmi légkör megteremtésére, így 2800 felkeresésből született ezer érdemi válasz.
A prognózist nehezíti az is, hogy a kutatók nem kalkulálhatnak az utolsó napok kampányeseményeinek hatásaival, és különösen azzal, hogy vasárnap melyik párt milyen hatékonyan mozgósít. Erre vonatkozóan nincsenek korábbi tapasztalatok, amelyek segítenék az előrejelzést.
A várható eredményeket leginkább az aktív bizonytalanok befolyásolhatják még, de hatásuk lehet azoknak a párttámogatóknak is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a választás napjáig módosul a preferenciájuk.
A pártok mellé már korábban felsorakozott szavazók túlnyomó többsége valószínűleg nem változtatja meg preferenciáját, de néhány esetben még lehetséges átjárás – olvasható az Ipsos elemzésében.
A Fidesz támogatói közül 250 ezren elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik felé mozdulnak el, ugyanakkor 100 ezer Jobbik-szavazó a kormánypárt esetleges támogatásában gondolkodik.
A kormányváltók és az LMP között is lehet még szavazói mozgás. Az összefogás hívei közül 150 ezren gondolkodnak az ökopárt támogatásán, de 100 ezer LMP-s lehetőségként kezeli, hogy az ötpárti szövetségre szavaz.
Ha az aktív bizonytalanok is elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, akkor a részvétel 55-60 százalék közé emelkedhet. Ha viszont úgy szavaznak, ahogy az a kutatásban megfogalmazott attitűdkérdésekre adott válaszok alapján várható, akkor minden párt arányosan bővítheti táborát, a végeredményt ez jelentősen nem befolyásolja.
Az Ipsos a mostani kutatásból származó információkat és a korábbi becslések során megszerzett tapasztalatokat figyelembe véve azt prognosztizálja, hogy a Fideszţ–KDNP-lista támogatottsága 40-45 százalék között lehet, míg az ellenzéki szövetség eredménye 26-31 százalék között valószínűsíthető.
A Jobbik listájára feltehetően 19-23 százaléknyi arányban voksolnak majd, míg az LMP 4-6 százalékot érhet el. A Lehet Más a Politika bejutása akkor a legvalószínűbb, ha a részvétel 60 százalék alatt lesz.
Az országos listát állító pártok közül az említetteken kívüli 14 politikai erő egyike sem fog bejutni a parlamentbe, de kisebb mértékben ők is befolyásolják a végeredményt – állapítja meg az Ipsos.
Az ország felnőtt népességét életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló felmérés március 28. és április 3. között készült személyes megkérdezéssel. A kutatás a listás erőviszonyok feltárására alkalmas, az egyéni választókerületek esélyeinek bemutatását nem teszi lehetővé – közölte az Ipsos.
