Aranyi Imre, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a hétfői magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetően erre számítottak a tanulók – mondta Aranyi Imre.
Elég gyorsan végeztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban magyarból érettségiző diákok, a szövegértést kifejezetten könnyűnek tartották. Madarász Péter, a gimnázium igazgatója azt mondta: a második részben a legtöbben az érvelést választották. Utalt arra, hogy korábban is ez volt a tapasztalat, mert ennek a formáját, a tartalmi szempontokat jól megtanulják a diákok.
Gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintű érettségin – mondta Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium magyar tanára. Szerinte az érvelés volt ennek az érettséginek a legnagyobb buktatója, hiszen nehéz volt legalább három releváns érvet összegyűjteni a témakörhöz. A diákokkal folytatott rövid beszélgetések alapján a feladatmegoldás veszélye a felületesség lehetett, hogy valóban irodalmi adatokkal, műfajokkal, művekkel alátámasztott érv helyett inkább csak benyomásokról, érzésekről írtak.
A győri középszinten érettségizők és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia. A Bródy-novella kapcsán volt olyan tanár, aki megjegyezte: elemzése a gimnáziumokban nem, a gyakorlatorientált képzést nyújtó szakképző iskolákban viszont nehézségekbe ütközhetett. Az összehasonlító verselemzésről szólva tanárok és érettségizők is megemlítették, hogy a két életösszegző mű a fiatalok számára ismeretlen helyzetről, érzésekről szól, ami nehézséget okozott.
Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyarérettségi-feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínűleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták. Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb műveltséget, olvasottságot igényelt, és előnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken.
A középszintű érettségi első része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az érvelési feladatban – Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán – a világszerte terjedő „lassú olvasás” mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt.
Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett „töprengő gondolat” kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
