Az előterjesztésben az ingatlan vételárát a vevő ajánlatának megfelelően – „eltúlzottan hivatkozva a kiürítés, valamint a felújítás költségeire” – mintegy 328 millió forintban határozták meg. A kérdéses épület azonban egy az önkormányzat megbízása alapján készített, az előterjesztéshez mellékelt, így a képviselő-testület által is megismert szakvélemény szerint jó állapotban volt, hozzávetőlegesen 1,2 milliárd forintot ért. A képviselő-testület az előterjesztés alapján, versenytárgyalás kiírása nélkül, a vevő által ajánlott vételárat teljes mértékben elfogadva az ingatlan eladásáról döntött.
Az ügyészség szerint a vádlottak azzal, hogy az ingatlan elidegenítésére vonatkozó előterjesztést a képviselő-testület tagjaként, vagyonkezelői jogkörben megszavazták, megszegték az önkormányzati vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket, így közreműködtek abban, hogy az önkormányzat a – bérlők által lakottan is – 902 millió forint értékű ingatlant 328 millió forintért értékesítse a kft.-nek. Az önkormányzat akkori aljegyzője pedig a határozati javaslat törvényességi felülvizsgálata során nem kifogásolta sem a vonatkozó jogszabályok megsértését (például a versenyeztetés mellőzését), sem a vételárnál figyelembe vett tényezők nem megfelelő meghatározását, és ezzel elősegítette a határozat későbbi elfogadását.
Az ügyészség szerint vádlottak a VI. kerületi önkormányzatnak mintegy 574 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének törvény szerinti büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
