Paksi bővítés: benyújtották a törvényjavaslatot

Az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

A hitelt  2014-2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-éig évi 3,95 százalék. Ezt követően  évi 4,5 százalék a visszafizetés első 7 évében, majd évi 4,8 százalék a visszafizetés második 7 évében, illetve évi 4,95 százalék a visszafizetés utolsó 7 évében.

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt 2014. január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az orosz államfő Moszkva közeli rezidenciáján, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében.

Szergej Kirijenko az aláírás után elmondta, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, de ezzel párhuzamosan már az utolsó simításokat végzik a hitelszerződésen, amelynek felső határát egyelőre 10 milliárd euróban (3000 milliárd forint) állapították meg.

Vlagyimir Putyin orosz államfő az aláírás után meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodások hozzájárulnak az orosz–magyar kapcsolatok szélesítéséhez. Elmondta, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi erőmű jelenleg 2 gigawattos teljesítménye, ezzel nő Magyarország energetikai függetlensége. Kiemelte, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni, ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt fordítanak magyar munkahelyek teremtésére.

Orbán Viktor azt mondta, kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. Hangsúlyozta: a megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz-magyar energetikai együttműködés.

A kormány nevében 2014. január 31-én Varga Mihály nyújtotta be az Országgyűlésnek a paksi erőmű bővítését is tartalmazó törvényjavaslatot. Ebben egyebek mellett az állt, hogy a felek együttműködnek a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és a régiek üzemen kívül helyezését, VVER (vízhűtéses vízmoderátoros) típusú reaktorral, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leállítandó 1–4. blokk teljesítményének kiváltására.

Az egyezmény szerint a szerződő felek együttműködnek az erőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé váló további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében.

A parlament 2014. február 6-án jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.

A jogszabály Áder János köztársasági elnök 2014. február 10-én írta alá. Az államfő egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.

Az atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást a kormány február 19-én hagyta jóvá. A kormányszóvivő akkor elmondta, hogy a hitelmegállapodás tízmilliárd euró értékben négy kamatsávval – 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék – jött létre, „fenntartva a magyar fél számára a mindenkori előtörlesztés lehetőségét, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kifizetésekkel kapcsolatos jóváhagyás jogosítványát, amely egyértelmű magyarországi kontrollt jelent a költségek felett”.

Márciusban az orosz kormány is jóváhagyta a hitelmegállapodást. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára akkor az MTI-nek elmondta: a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után.