A parlamenti testület arról döntött, hogy tárgysorozatba veszi-e a Fidesz–KDNP javaslatát az önkormányzati törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló jogszabály módosításáról. Az igazságügyi bizottság a kormánypárti képviselők nyolc igen szavazatával, az MSZP-s és a jobbikos képviselők négy nem szavazata mellett tárgysorozatba vette az előterjesztést.
Papcsák az előterjesztők nevében hangsúlyozta, hogy a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés jogállása nem változna, csak a fővárosi képviselő-testület tagjainak választásában lenne markáns változás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlési tagokat eddig listáról választották; azzal, hogy a kerületi polgármesterek kerülnek be a testületbe, közvetlenül megjelenhet a választói akarat.
Az érdekérvényesítés sokkal hatékonyabban jelenik majd meg a kerületi polgármestereken keresztül – mondta, megjegyezve, hogy a kerületvezetőkön kívül egy kompenzációs listáról még kilenc tagja lesz a közgyűlésnek. A rendszer tiszta, rendezett és átlátható – jelentette ki.
Apáti István (Jobbik) szerint a törvényjavaslat célja egyértelmű: a baloldali többség megakadályozása a fővárosban. Az előterjesztést antidemokratikusnak és aránytalannak nevezte, amely súlyosan torzítja a választói akaratot. Kifejtette, 2010-ben a Jobbik három képviselőt juttatott be a közgyűlésbe, most csak egyet fog tudni. Azt a kérdést vetette fel, hogy ha ennyire komolyan gondolják a kormánypárti képviselők Budapest kiemelt szerepét, akkor ez 2010-ben a választási rendszer átalakításakor miért nem jutott eszükbe.
Ugyanezt kérdezte Schiffer András (LMP), aki nem tagja a bizottságnak, de egy másik napirendi pont előadójaként részt vett az ülésen. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, az új választójogi törvény egyik legfőbb indoka az volt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, a korábbi választókerületi rendszer aránytalan. Értékelése szerint a mostani javaslat ugyanolyan aránytalanságokat produkál majd, mint a korábbi.
Szabó Sándor (MSZP) is azon a véleményen volt, hogy a javaslat egyetlen indoka a mostani választási eredmények. Szerinte megszűnik Budapest egységes települési önkormányzata. Tényleg arányosnak tartják azt, hogy egy 20 ezer fős és egy 120 ezer fős kerület is egyetlen képviselőt, a polgármestert küldje a Fővárosi Közgyűlésbe? – kérdezte.
Szávay István (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság és minden más testület, amely erre jogosult, „el fogja kaszálni” a törvényt.
Vigh László (Fidesz) nagyon jó törvényjavaslatnak nevezte az előterjesztést. Az arányosságot firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy ha a kerületi polgármesterek bekerülnek a közgyűlésbe, akkor ott fizetés nélkül teszik a dolgukat. Arányosan nagyon nehéz megcsinálni a választókerületeket, soha nem lesz olyan, hogy „azonos mandátummal megyünk be” a testületbe, a választókerületek is csak hasonló nagyságúak – mondta.
Papcsák a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, álláspontjuk szerint a kerületi érdekeknek tükröződnie kell a főváros életében, és eddig ez – függetlenül attól, hogy a lakosságszámhoz igazodott-e a rendszer – nem így volt.
