A tárcavezető hétfőn Budapesten, a véderő-, katonai és légügyi attasék értekezletén kiemelte: az attasék szolgálata, ahogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) tevékenysége, nincs szem előtt, kevesen tudják, hogy milyen jelentős szolgálatot tesznek hazájuknak a diplomáciai úton történő információszerzés rendkívül fontos ügyeiben, a szálak összekötésében, a kölcsönös előnyök megtalálásában, s az együttműködés lehetséges útjainak kiépítésében. Hende Csaba hozzátette: a kormány és a honvédelmi vezetés nagyra értékeli az attasék eddigi teljesítményét, különösen azt, amit az elmúlt évben tettek hozzá a honvédelem ügyéhez.
A honvédelmi miniszter az MTI-nek azt mondta: azok az információk, amelyekhez a KNBSZ, s azon belül az attasék tevékenysége révén jutott az ország az elmúlt évben, „semmi mással nem pótolható, rendkívül értékes” segítséget jelentettek.
Hende Csaba az értekezleten mondott beszédében kifejtette: az ukrajnai válság alapvetően változtatta meg Európa biztonsági környezetét. Elhúzódó konfliktusra kell felkészülni, amelyre Magyarországnak, a Magyar Honvédségnek és a NATO-nak is reagálnia kell – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy április óta a NATO-ban megerősítő intézkedéseket vezettek be.
Kitért arra, a következő időszak legfontosabb eseménye a szeptemberi walesi NATO-csúcs lesz, ahol sarkalatos lépésekről kell döntést hozni. A szövetség szempontjából kell értékelni a válság stratégiai következményeit, és le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat.
A miniszter azt mondta, kulcsfontosságú, hogy a NATO egységes álláspontot alakítson ki az Oroszországhoz fűződő viszonyáról. A szövetség keleti határain lévő államok szerepe felértékelődik, a NATO-nak ezekre a területekre eszközöket és csapatokat kell telepítenie – közölte, hozzáfűzve, hogy a stratégiai hatásokról és a NATO-ban bevezetendő hosszú távú intézkedésekről összefoglaló anyag készül „készenléti akcióterv” néven.
Hende szólt arról is, hogy az ukrán válság ismét rámutatott egy régóta húzódó problémára: az amerikai és az európai védelmi kiadások közötti aránytalanság tarthatatlanságára. Kiemelte: tovább már nem halasztható az európai védelmi költségvetések emelése, mert annak hosszú távon negatív következményei lennének a transzatlanti kapcsolatra. „Magyarország teljes mértékben támogatja a védelmi költségvetések emelését” – szögezte le, idézve Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltban tett nyilatkozatát, amely szerint „a következő években megfontoltan – mert azért a gazdaság nem áll vaslábakon –, de növelni kell majd a katonai kiadásokat”.
A tárcavezető felidézte, hogy tavaly decemberben állam- és kormányfői szinten folytattak vitát az európai közös biztonság- és védelempolitika helyzetéről, az európai védelem ügyéről. Hende Csaba szerint ez a vita nem hozott áttörést, de fontos eredmények születtek és feladatokat szabtak meg, ezekben felhívták a politikai vezetés figyelmét arra, hogy az európai országoknak többet kell tenniük a saját biztonságuk érdekében, amihez biztosítani kell a megfelelő képességet.
A honvédelmi miniszter elmondta azt is, hogy Magyarország hétfőn véget érő visegrádi elnöksége során számos új kezdeményezés született a négy ország – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – közötti védelmi együttműködés területén. A 2015-től megrendezendő éves V4-es gyakorlatok, a 2016-ban felállítandó V4–EU-harccsoport – amelyben Magyarország jelentős szerepet vállalt – mellett „konkrét lánctalpas platformról és kerekes páncélozott szállítójárműről szóló projekt” megvalósításán is dolgoznak, s a hadiipari együttműködés elmélyítésének lehetőségét is vizsgálják.
Hende Csaba szerint eljött az idő, hogy a rendelkezésre álló tervek alapján – a magyar hadiiparba beágyazva – lépésről lépésre megújítsák a Magyar Honvédség fegyverrendszereit. A honvédelmi miniszter azt mondta: minden lehetőség érdekli őket, ezért az attasékat is arra kérte, hogy állomáshelyükön „legyenek résen, járjanak nyitott szemmel”.
Az attaséktól azt kérte: a fogadó országokban erősítsék a katonai diplomáciai munkát Magyarország, illetve a honvédelmi tárca politikai, hadiipari érdekeinek hatékony érvényesítése és a nemzetközi kapcsolattartás színvonalának emelése érdekében. Rendelkezzenek naprakész és hiteles ismeretekkel a fogadó ország biztonság- és katonapolitikai, katonai kérdéseiről, az ország meglévő kapcsolatainak fejlesztése érdekében tegyenek javaslatot.
A rendezvényen részt vett Benkő Tibor vezérkari főnök, Fucsku Sándor, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetője, Kun Szabó István, a tárca helyettes államtitkára, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, valamint Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is.
