Papp Károly felidézte: az Országos Rendőr-főkapitányság tavaly az ország északkeleti régiójában, öt megyére kiterjedően indította el a programot, amelyet az állampolgárok és az önkormányzatok pozitív visszajelzései alapján terjesztenek ki a többi megyére. Akkor a Készenléti Rendőrség állományából biztosítottak erőket a megyei főkapitányságok számára, hogy a megerősített rendőri jelenléttel fokozzák a lakosság szubjektív biztonságérzetét.
Az országos főkapitány bejelentése szerint a program kiterjesztéséhez szükséges pluszforrásokat a kormány biztosította a rendőrség számára.
Papp Károly a konferencia szünetében az MTI-nek és az M1 Híradójának kifejtette: a megyei rendőr-főkapitányságok és a Készenléti Rendőrség fogja biztosítani a 24 órás jelenlétet, a szolgálat 95 százalékát a közterületen teljesítik.
Az ORFK tájékoztatása szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden településen a bűnügyi és közbiztonsági igényeknek megfelelően biztosít járőrszolgálatot a rendőrség. Lesz olyan település, ahol visszatérő ellenőrzésekre lehet számítani, de olyan is, ahol állandó rendőri jelenlét lesz mindaddig, amíg indokolt. A Készenléti Rendőrség szükség esetén továbbra is biztosít megerősítő erőket a megyei főkapitányságok számára.
A tanácskozáson Papp Károly arról is beszélt, hogy a polgárok szubjektív biztonságérzete szempontjából döntő a közterületek és a nyilvános helyek rendje. 2013-ban a regisztrált közterületen elkövetett jogsértések száma 92 300 volt; hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben először volt 100 000 alatti ez az érték.
A konferencia megnyitó beszédében Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a bűnözés minden országban nagyon komoly társadalmi probléma, ezért különösen fontos a bűncselekmények megelőzése. Ismertetve az állami és a civil bűnmegelőzési szervezetrendszert, hangsúlyozta: a feladat a két szegmens előnyeinek összevetése annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb rendszer jöjjön létre. Az állam morális kötelessége ezeknek a társadalmi önvédelmi csoportoknak a segítése – mondta, ugyanakkor rögzítette, hogy a jogi eszközrendszerük nem bővíthető.
Az államtitkár szerint Magyarországon a társadalmi bűnmegelőzést hatékonyan lehetett megvalósítani, és egyedülálló kiterjedettségű és hatékonyságú rendszernek nevezte a polgárőrséget.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke arról beszélt, hogy a közbiztonság a társadalom életminőségének meghatározó része, és az elmúlt időszak bizonyította, akármennyire szigorú az állami igazságszolgáltatás és következetes a bírói ítélkezés, szükséges a hatékony bűnmegelőzés. Ismertetve a tanács munkáját, arról is szólt, hogy nincs olyan, az életminőséggel összefüggő stratégia, amely esetében ne lenne helye a bűnmegelőzésnek, legyen szó akár az egészségügyről, akár az ifjúságról.
Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke egyebek mellett a bűnmegelőzés nemzetközi összehangolását sürgette, mondván, miként a bűnüldözésben a rendőrségnek sok tapasztalata van a nemzetközi együttműködésben, úgy a bűnmegelőzésben is szükség lenne rá.
