Nem vonhatók el Budapest közlekedési fejlesztési forrásai, ilyen uniós szabály nincs – közölte a Magyar Nemzettel Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Leszögezte: ahogyan az előző városvezetés által korábban itt hagyott félkész 4-es metró vagy a privatizált közművek problémáját, úgy a 3-as metró felújítását is megoldják közösen Orbán Viktor kormányfővel és a kormánnyal, benne a Miniszterelnökséggel. – Nem igaz, hogy bármilyen fejlesztésünk leállna – emelte ki a főpolgármester.
– Nem született olyan döntés, hogy elvennének minden fejlesztési forrást a fővárostól – közölte tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Duna TV-ben. Hozzátette: csak szeptemberre készül el a Brüsszelnek benyújtandó terv, ugyanakkor tény, hogy jóval kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre, mint amennyit a budapesti közlekedési fejlesztések igényelnének.
Az Európai Unió fejlesztéseit jól ismerő belső városházi forrásaink szerint a jelenleg Integrált közlekedésfejlesztési operatív programnak nevezett fejlesztések esetében még az Európai Bizottság sem hozott Budapestre nézve kedvezőtlen döntést. Ugyanis ez az uniós pályázati forma nem tartozik a vidék felzárkóztatását, az elmaradott térségeket segítő korábbi brüsszeli döntés hatálya alá. A Miniszterelnökség álláspontja szerint ugyanakkor a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban, ahogy más országokban sem. Forrásaink mégis állítják: rosszul számolhatott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor „lehúzta” a listáról a budapesti fejlesztéseket. Információink szerint ezért is volt téves a Miniszterelnökség közleménye arról, hogy „egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizni”. Ott ugyanis kormányokkal tárgyalnak, és nem önkormányzatokkal.
Informátorunk szerint együttesen 440 milliárd forintot meghaladó beruházásról van szó, kiemelten az önmagában 100 milliárdos költségű 3-as metró felújításával. Az ugyanis már korábban eldőlt, hogy a Demszky-korszakban pusztulni hagyott metróvonalra – állami garanciával – hitelből fognak járműveket beszerezni. Arról is kormányhatározat született, hogy új járművek vásárlása helyett a régi, egykori szovjet gyártmányú szerelvényeket újítják majd fel. Szakértők szerint amennyiben Lázár János nem gondolja át a 2014 és – az elszámolási időszakkal együtt – 2022 közötti uniós programokra szóló rapid döntését, az azt jelentheti, hogy 2030-ig „befagyhat” Budapest közlekedésfejlesztése, a tömegközlekedés visszaszorulhat, s megbénulhat a város. Szakvélemények szerint a 3-as metróvonal ugyan nem életveszélyes, mert a pályahibákat a BKV szakemberei folyamatosan javítják, de ha a felújítás elmarad, a többi tizenegy tervezett beruházással együtt több mint hárommilliárd forint mehet veszendőbe. Az EU ugyanis ekkora összeggel finanszírozta a főváros, illetve az önkormányzat megbízásából a Budapesti Közlekedési Központ előkészítő munkáit. A metrónál előrehaladott állapotban van a tervezési közbeszerzés, ugyanígy más tervbe vett fejlesztéseknél is, és van, ahol már építési engedélyekkel rendelkeznek.
A jelenlegi állapotok szerint elmaradó fejlesztés lenne a kisföldalatti idén 41 éves járműveinek cseréje, a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése, az 1-es villamos jelenlegi meghosszabbításának folytatása egészen Kelenföldig, ahol a 4-es metró végállomásánál a buszpályaudvar megújítása sem kezdődhetne meg. A lista még hosszabb: a 42-es villamos nem jutna el tizenhat év múlva sem a Havanna-lakótelepig, a Bajcsy-Zsilinszky, illetve a Thököly úton nem állna vissza a kilencvenes évekre megszüntetett villamosközlekedés, s Óbudán nem „fonódna” tovább az esztergomi elővárosi vasútig a 17-es villamos a Bécsi úton.
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
