Háromszor kérhetik a választók adatait

Ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtatnak majd be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek.

KA
2014. 08. 03. 9:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetiségi választópolgárok adatainak kötelező kiadását – az ajánlóívek átvételével egy időben – az indokolja, hogy a jelölő szervezetek így tudják, kiktől és milyen lakcímen gyűjthetnek ajánlásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtatnak majd be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek.

A jelölőszervezetek még két alkalommal kaphatják meg – immár kérésre – a nemzetiségi választópolgárok adatait (a választást megelőző 35. és 13. napon), de ezekben az esetekben már csak azokét, akik nem tiltották le adataikat. Ezeknek az adatkikérési lehetőségnek a célja az, hogy a szervezetek célzott és takarékos kampányt tudjanak folytatni, így választási szóróanyagaikat, kiadványaikat csak azoknak a postaládájába dobják be, akiket érint a nemzetiségi választás.

Az adatkezelések eltérésének az oka az, hogy míg az első esetben az adatkiadás az ajánlásgyűjtés megkönnyítését szolgálja, addig a második és harmadik eset a kampánytevékenységet. A jelölőszervezetek tehát nem használhatják a kampány során az első alkalommal kiadott nemzetiségi listát, csak azokat, amelyekben nem szerepelnek azok a választópolgárok, akik abból töröltették magukat.

A központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak adatait a helyi, a területi, valamint a Nemzeti Választási Irodától lehet kikérni, térítésmentesen. Az adatok kiadását a második és harmadik alkalommal bárki letilthatja, ahogy a települési önkormányzati választáson is, ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online módon a www.valasztas.hu oldalon. Az adatokat ugyanazon a nyomtatványon lehet letiltani, mint amelyiken a nemzetiségi nyilvántartásba vételt kezdeményezték a központi névjegyzékben.

A nemzetiségi választásokon azok a szervezetek indulhatnak, azaz kezdeményezhetik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vételüket bármely területi választási bizottságnál, vagy a Nemzeti Választási Bizottságnál, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában már jogerősen szerepeltek és amelyeknek az alapszabályban rögzített céljai között szerepel valamely nemzetiség képviselete. Szakszervezet és párt nem indulhat a nemzetiségi választáson.

A következő, öt év múlva esedékes nemzetiségi választáson a jogszabály már három év működéshez köti a nemzetiségek képviseletét felvállaló szervezetek indulását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.