A politikus azt mondta: sikertörténet az, ahogyan egy keletről jött nép otthonra lelt, képes volt beilleszkedni Európában, és a kereszténység felvételével a mai napig áll egy sikeres ország.
Az elmúlt több mint ezer év alatt olyan közösséget hoztunk létre a Kárpát-medencében, amely valódi integrációként, sikeresen tudott működni – tette hozzá. Kósa Lajos kiemelte, úgy álltuk meg a helyünket ezer év alatt, hogy állandó hadakozásra voltunk ítélve. Hozzátette ugyanakkor, nincs igazuk azoknak, akik széthúzó népként emlegetik a magyart, mert „melyik népet nem jellemzi a széthúzás?”.
A politikus más népek véres polgárháborúit megemlítve megjegyezte: mi szabadságszerető, függetlenségpárti nép vagyunk, de nem jellemző ránk az agresszivitás.
Szent István sem tudott olyat csinálni, amivel mindig mindenki egyetértett – mondta Kósa Lajos, párhuzamot vonva a mai helyzettel. Utalt arra, hogy Magyarország 1990-ben megtalálta a szabadságot, és kijelentette, hogy a rendszerváltás után két évtizeddel olyan alaptörvényünk van, amivel a magyarok 90 százaléka egyetért.
Hozzátette: hasonló egyetértés van arról, hogy a társadalom alapja a munka, hogy meg kell védeni a devizaadósokat, hogy a család a társadalom legfontosabb egysége, a házasság férfi és nő szövetsége a gyermeknevelés érdekében, vagy arról, hogy Magyarország elítéli a kommunista és a fasiszta bűnöket egyaránt.
És egyetértünk abban is, hogy Szent István hagyatékát ápolva a keresztény értékekre kell építeni az országot – mondta Kósa Lajos a debreceni augusztus 20-i ünnepségen, majd a résztvevők megkoszorúzták Szent István domborművét.
