A vádirat ismertetésével kezdődött meg a per szerdán. A harmincoldalas vádirat ismertetése után a vádlottak és védőik bejelentették: álláspontjuk szerint a vád nem törvényes, nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján a történteket el lehetne bírálni, azaz nincsenek megnevezve a konkrét, a büntető törvénykönyvbe ütköző magatartások, az elkövetések helye és ideje. Ezért az eljárás megszüntetését kérték.
A bíróság végzésében elutasította az indítványt, mert álláspontja szerint a vád maradéktalanul megfelel a büntetőeljárás feltételeinek, alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas, törvényes, bár a konkrét tényállási pontok megfogalmazása valóban pontatlan.
A vádlottak és védőik fellebbeztek a bíróság végzése ellen. Papp Gábor, a másodrendű vádlott védője indítványozta, hogy amíg a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla nem bírálja el, a bíróság ne folytasson bizonyítási eljárást, és indítványához a többi védő is csatlakozott.
A bíróság erre tekintettel elnapolta a szerdai tárgyalást. A következő tárgyalás várható időpontja november 12-e.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly májusi, a vádemeléskor kiadott közleménye szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítési eljárása 2005 októbere és 2008 márciusa között zajlott. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008. március 14-i dátummal, felettesei tudta nélkül írt alá adásvételi szerződést a Diamond Air társaság képviselőjével az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról.
A szerződés szerint a vételár 23 millió 689 ezer 585 dollár volt, amelyből a vevő 2,4 millió dollárt korábban, 2005 decemberében kifizetett az eladónak, a fennmaradó több mint 21 millió dollárt pedig 2008. március 17-én utalta át a magyar államnak. A szerződés megkötése, teljesítése és bejegyzése folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett, amely nem térült meg. A főügyészségi közleménye szerint ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg. Az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja az ügyészség.
A Budapest Környéki Törvényszék – mielőtt tárgyalni kezdte volna az ügyet – tavaly május 30-án felfüggesztette az eljárást, mert megítélése szerint olyan bizonyítékok beszerzésére volt még szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el a cselekmény.
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője idén februárban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy megérkeztek a válaszok a jogsegélykérelemre az ügyben, így folytatódhat az eljárás. Azt mondta, a beszerzett információk igazolják a gyanút, hogy az ügylet során 100 millió dolláros rés mutatkozik. (Ennyivel többért – 3,5 milliárd rubelért – vásárolta meg az orosz állam az ingatlant, mint amennyiért a magyar fél eladta.)
Székely Árpád, Fekszi Márta, Tátrai Miklós és Császy Zsolt nyílt levelükben visszautasították a főügyész állításait. Egyebek mellett azt írták: az orosz ügyészség levele alapján az orosz kormány által az orosz cégnek kifizetett orosz közpénz került offshore számlákra, aminek „Magyarországhoz a világon semmi köze nincs”.
