Minden, amit az önkormányzati választásról tudni kell

22,5 millió papírlap, mozgóurna, átjelentkezés, eredményességi küszöb – tényleg minden. Amit meg sem mer kérdezni, az is.

Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között csaknem 8,2 millió választó dönthet arról az ország mintegy 10 300 szavazókörében, hogy kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának Magyarországon élő, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) összesítése szerint öt főpolgármester-jelölt és 8054 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 44 077-en indulnak települési önkormányzati jelöltként, 7139-en települési kompenzációs listán.

A 385 megyei közgyűlési mandátumért 2087-en indulnak 107 listán. Az önkormányzati választásra 290 jelölőszervezetet és 13 nemzetiségi jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 147-et.

Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tartani a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen és Tanakajdon, valamint a Tolna megyei Aparhanton. Elmarad a képviselő-testületi választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani.

Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják – idén első alkalommal egyszerre – a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2148 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 60 megyei és 13 országos választás is lesz, de a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok csak a kijelölt szavazókörökben voksolhatnak. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 241 ezer, közülük 13 ezren indulnak jelöltként.

A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és lakcímüket.

Az önkormányzati választáson lehetőség van arra, hogy a választó ne a lakóhelyén, hanem bejelentett tartózkodási helyén voksolhasson, ám ennek feltétele, hogy a tartózkodási helyet június 23. előtt kellett létesítenie. Az átjelentkezési kérelmeket ma 16 óráig lehet benyújtani, ezt eddig több mint 15 ezren tették meg. Négy éve 7500-an jelentkeztek – az akkori szóhasználattal – igazolással szavazásra, a nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson pedig körülbelül 3500-an.

A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, két vagy három szavazólapon szavazhatnak.

Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak azok a választópolgárok, akik nem megyei jogú városban élnek: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők a korábbi választásokon négy szavazólapot kaptak, idén azonban már nem közvetlenül választják a Fővárosi Közgyűlés tagjait, így három szavazólapot kapnak: ők a képviselő-testület és a polgármester mellett a főpolgármester személyére szavazhatnak.

A szavazók a körbe tollal írt + vagy × jellel adhatnak le érvényes szavazatot.

Vasárnap 22,5 millió szavazólapon voksolhatnak a választópolgárok. A szavazólapok közül sokat egyedi nyomdai eszközökkel kellett olyan méretűre alakítani, hogy a jelöltek neve jól olvashatóan szerepeljen rajtuk, ugyanakkor a választópolgárok be tudjanak menni a nagyobb ívekkel a fülkébe és leadhassák szavazatukat. A szavazólapok túlnyomó többsége A4-es méretű, a legnagyobb A2-es méretű. Ahol 25-nél több jelölt indul, két hasábban szerepelnek a jelöltek. A nemzetiségi szavazólapokat zöld színben nyomtatják a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében.

Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozottak a választókerületükben lévő szavazatszámláló bizottságtól. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel vasárnap.

A helyi képviselő-testület megválasztása ezernél kevesebb lakost számláló településeken egyfordulós, egyéni listás rendszerben történik, a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület. A tízezernél több lakosú településeken egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek mandátumot a képviselők. A választók csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. A kompenzációs listás mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok arányában osztják szét a jelölőszervezetek között.

A 19 megyei közgyűlés tagjait a választók listán választják.

A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül tagja lesz a 23 kerületben megválasztott polgármester, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között.

A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.