Teljesen új szisztémával állíthatják meg az áfacsalásokat

Jöhet az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén az igazolatlan eredetűnek minősülő fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani.

A módosítás felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét. A javaslat a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok között érvényességi időtartamot vezet be és rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. Tartalmazza a javaslat azt is, hogy az adóhatóság ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban, amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot későbbi eljárásában kötelezné.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat tartalmazza, hogy az egyébként tételes áfa-adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Az elkülönített bűnügyi letéti számlára költségvetési csalás, adócsalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély által – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – saját vagyonából teljesített befizetést a javaslat szerint a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására célszerű elszámolni azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetése, felmentő ítélet vagy „enyhébb” ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál – önkéntes teljesítés vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján – az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás.

A NAV lehetőséget kapna arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például Telenor, Vodafone, T-mobile), ami az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében. Egy másik javasolt módosítás szerint a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletek, illetve jogviszonyok esetében az adózó köteles bizonyítani, hogy az ügylet, illetve jogviszony államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását. Tartalmazza a módosítás azt is, hogy azon adózóknak, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig eleget kell tenniük az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.

A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a tételes számla-adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatárt 2 millió forintról 1 millió forintra szállítaná le a javaslat. A módosítás az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfabevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni, aminek célja az adócsalások visszaszorítása. A javaslat módosítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt is, hogy pontosítsa a pénzügyőrök számára biztosított intézkedésekre irányadó szabályozást, az eljárási jogosultságok és a tényleges intézkedési jogosultságok elválasztását. Emellett megteremti az intézkedésekkel szembeni panaszjogot, és kiegészíti a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozást, valamint összhangba hozza a jogszabályt az új Ptk-val.