Vizoviczki-ügy zárt ajtók mögött

A Debreceni Törvényszék zárt ajtók mögött tárgyalja Vizoviczki László nevével fémjelzett büntetőperét.

Swendt Pál
2014. 10. 21. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalja a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa a rendőrségi vesztegetési botrány főszereplője, Vizoviczki László és társai büntetőperét – tájékoztatta lapunkat a törvényszék szóvivője. Tatár Tímea a büntetőkollégium vezetőjének döntését ismertetve hozzátette: a törvény szerint az ügy felderítése és nyomozása során keletkezett minősített dokumentumok miatt van szükség a zárt tárgyalásra. A huszonkét vádlottat felvonultató ügyet a Vatai István hadbíró alezredes vezette tanács tárgyalja, amely – mint az a szóvivő elmondta – legkésőbb január közepén nyithatja meg a büntetőpert.

A zárt ajtók mögött lebonyolított elsőfokú bírósági eljárásnak csak a rendelkező része lesz nyilvános, az ítélet indoklását azonban ugyancsak államtitokként kezelik, és arról a törvényszék nem adhat tájékoztatást. A vesztegetési ügy a Fővárosi Törvényszék (FT) hatáskörébe tartozik, azonban a bíróság katonai tanácsainak vezetői az eljárás nyomozati szakaszában közreműködtek az egyes kényszerintézkedések elrendelésében, ami kizárta, hogy részt vegyenek az ítélkezésben. A fővárossal kapcsolatos kizáró okok miatt az Országos Bírósági Hivatal elnöke kirendeléssel döntött a debreceni törvényszéki eljárásról, amelynek elsőfokú ítéletét az FT nevében hirdetik majd ki.

Ismeretes, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) augusztusban két vádiratot nyújtott be Vizoviczki László és ötvenhárom társával szemben, akik közül az elsőrendű terhelttel együtt kilencen bűnszervezetben működtek együtt. A főügyészség a vesztegetési ügyben huszonegy olyan terheltet tart számon, akik hivatali vesztegetésért, hivatali visszaélésért, illetve közokirat-hamisításért felelhetnek. Az eljárásban szereplő négy volt rendőr főtiszt, a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai a főügyészség szerint rendszeresen százezres, milliós összegeket kaptak Vizoviczkitól azért, hogy szórakozóhelyei illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás érdekében razziákat tartsanak.

A másik vádirat szerint, amelyet a Fővárosi Törvényszék bírálhat el, a Vizoviczki érdekeltségében álló szórakozóhelyek és éttermek üzletvezetői, a könyveléssel, számlázással megbízott munkatársai a vádban szereplő áfacsalással 825,5 millió forintos kárt okoztak az államnak. A két vádirat alapján összesen 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Miután a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítette, hogy az éjszaka császáraként ismert vállalkozó főrendőröket vesztegetett meg, Vizoviczki László tizenhárom hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Az ügy főszereplőjét idén május végén vették ismét őrizetbe, amikor felmerült a gyanúja, hogy gyanúsított a költségvetési csalással összefüggő eljárás egyes érintettjeit próbálta megzsarolni. Vizoviczki Lászlót a Pesti Központi Kerületi Bíróság kényszerítés gyanújával helyezte rács mögé, amelynek határidejét a nyomozási bíró az ügydöntő határozat meghozataláig, a költségvetési csalás miatt benyújtott vádirat elbírálásáig állapította meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.