A törvénymódosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert „az elítéltnek nincs meg a reményhez”, az ítélete felülvizsgálatához való joga – emlékeztetett Répássy Róbert.
Közölte: a kormány kezdeményezésére módosított törvény bevezeti a hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
Répássy Róbert kijelentette, az igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét.
A tényleges életfogytiglant a bírák „minden aggály nélkül alkalmazhatják”, hiszen az új kegyelmi eljárás lehetővé teszi azt, hogy negyven év letöltött büntetés után felülvizsgálható legyen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés – mutatott rá.
Répássy Róbert szólt arról, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, míg az ítélet nem nyilvános adat. Elmondta, a kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A törvény úgy fogalmaz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság – tette hozzá.
Répássy Róbert közölte, a bizottsági indokolt vélemény köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását – magyarázta.
Mint elmondta, az államfő nemcsak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása.
A törvény jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.
