Több törvényt is megsértett az ombudsmani hivatal

Több szabálytalanságot tárt fel az Állami Számvevőszék az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának ellenőrzésénél.

Az ÁSZ szerint az intézmény pénzügyi helyzete a likviditási mutatók alapján stabil volt, vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága, vagyonnyilvántartásának vezetése pedig megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A számvevőszék az alapvető jogok biztosának három, míg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főtitkárának négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Állami Számvevőszék jelentésének kézhezvétele után megerősítette a belső kontrollmechanizmusokat és meghozta azokat a további intézkedéseket, amelyeket az ÁSZ javasolt a jogszerű működés maradéktalan biztosításáért – közölte a hivatal kedden az MTI-vel.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala ezt követően közölte: az elmúlt csaknem húsz évben a hivatal, illetve a jogelőd Országgyűlési Biztos Hivatala gazdálkodása alapvetően megfelelt a jogszerűség követelményének. Az ÁSZ korábbi ellenőrzései azt is megállapították, hogy az intézmény kifejezetten takarékosan gazdálkodik. Az ÁSZ jelentése azt is rögzítette, hogy az ombudsmani hivatal átalakításával a feladatellátás hatékonyabbá, a gazdálkodás szabályozottabbá és átláthatóbbá vált – írták. Hozzátették: a hivatal működésének, gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló legutóbbi számvevőszéki jelentés feltárt ugyan egyes hiányosságokat a közbeszerzési eljárásban, de ezek a megállapítások az intézmény 2012. január 1. előtti átalakulását megelőző időszakra vonatkoztak.

Az ombudsmani hivatal egyetért azzal a megállapítással, hogy a székházaként használt ingatlan jogi helyzete rendezetlen, ami azonban szerintük nem róható fel a hivatalnak. Az ombudsmanok hosszú idő óta javasolták – a szükséges garanciák mellett – a vagyonkezelői szerződés megkötését, de figyelemmel kellett lenniük arra, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében az ingatlan működtetésére az intézmény csak akkora mértékben vállalhat kötelezettséget, amekkorára az éves költségvetése fedezetet nyújt – magyarázták. Megjegyezték: a jelen állapot rendezéséért a hivatal ismételten tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.

Arra is kitértek, hogy az ÁSZ egy korábbi jelentésében elutasító záradékkal látta el az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának 2013. évi költségvetési beszámolóját. A 2013. évi zárszámadási törvény hétfői elfogadásával azonban egyértelművé vált, hogy a hivatal a gazdálkodásról szóló beszámolójában jogszerűen tüntette fel kötelezettségvállalással lekötött összegként a székházának felújítására, illetve intézményi beruházásként felhasználni kívánt előirányzat-maradványt – mutattak rá a közleményben.