Több törvényt is megsértett az ombudsmani hivatal

Több szabálytalanságot tárt fel az Állami Számvevőszék az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának ellenőrzésénél.

Az ÁSZ az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az ombudsmani hivatal ellenőrzése a 2011–2013 közötti időszakra terjedt ki, és az AJBH, illetve jogelődje, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységét, valamint a szervezet átalakulását értékelte.

Megrendelésre készített jelentést a hivatal

Emlékeztettek: az ombudsmani intézményrendszer átalakításával a négy önálló ombudsman helyett egységes ombudsmani intézmény jött létre, az egyszemélyi felelős vezetés új rendszerében a feladatellátás hatékonyabbá, a gazdálkodás szabályozottabbá és átláthatóbbá vált, az intézmény közfeladat-ellátására vonatkozó kontrolljainak kialakítása viszont az ellenőrzött időszakban hiányos volt.

Az ÁSZ vizsgálata során megállapította, hogy az ombudsmani intézmény a belső kontrollokat 2011-ben és 2013-ban nem megfelelően működtette és azok 2012-ben sem feleltek meg teljes körűen a jogszabályokban és belső szabályzatokban foglaltaknak, ez pedig „magas kockázatot jelent az ellenőrzött terület egészének szabályszerű működése szempontjából”.

Mint írták, rendszerhibaként jelentkezett, hogy a teljesítés igazolását végzőket a kötelezettségvállalók – néhány kivételtől eltekintve – egyik évben sem jelölték ki írásban. Előfordult, hogy annak ellenére nem folytatták le a közbeszerzési eljárást, hogy az a szolgáltatások becsült értéke alapján meghaladta a közbeszerzési értékhatárt, amellyel megsértették a közbeszerzési törvényt – tették hozzá.

Az ÁSZ szerint „a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány megállapítása és kimutatása 2011-ben és 2012-ben nem felelt meg, 2013-ban pedig nem teljes körűen felelt meg a jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatoknak”.

Hozzátették: az intézmény ezzel kapcsolatban megsértette a számviteli törvényt és az államháztartás rendjéről szóló jogszabályokat, emiatt az ÁSZ a 2013. évi zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentésében az AJBH beszámolóját elutasító záradékkal látta el.

Arra is felhívta a figyelmet a számvevőszék, hogy „a székházként használt ingatlan jogi helyzetének rendezéséről a vagyonkezelési szerződés felülvizsgálata során és az ellenőrzés lezárásáig sem született megállapodás az MNV Zrt. és az AJBH között”.

Az ÁSZ szerint az intézmény pénzügyi helyzete a likviditási mutatók alapján stabil volt, vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága, vagyonnyilvántartásának vezetése pedig megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A számvevőszék az alapvető jogok biztosának három, míg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főtitkárának négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Állami Számvevőszék jelentésének kézhezvétele után megerősítette a belső kontrollmechanizmusokat és meghozta azokat a további intézkedéseket, amelyeket az ÁSZ javasolt a jogszerű működés maradéktalan biztosításáért – közölte a hivatal kedden az MTI-vel.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala ezt követően közölte: az elmúlt csaknem húsz évben a hivatal, illetve a jogelőd Országgyűlési Biztos Hivatala gazdálkodása alapvetően megfelelt a jogszerűség követelményének. Az ÁSZ korábbi ellenőrzései azt is megállapították, hogy az intézmény kifejezetten takarékosan gazdálkodik. Az ÁSZ jelentése azt is rögzítette, hogy az ombudsmani hivatal átalakításával a feladatellátás hatékonyabbá, a gazdálkodás szabályozottabbá és átláthatóbbá vált – írták. Hozzátették: a hivatal működésének, gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló legutóbbi számvevőszéki jelentés feltárt ugyan egyes hiányosságokat a közbeszerzési eljárásban, de ezek a megállapítások az intézmény 2012. január 1. előtti átalakulását megelőző időszakra vonatkoztak.

Az ombudsmani hivatal egyetért azzal a megállapítással, hogy a székházaként használt ingatlan jogi helyzete rendezetlen, ami azonban szerintük nem róható fel a hivatalnak. Az ombudsmanok hosszú idő óta javasolták – a szükséges garanciák mellett – a vagyonkezelői szerződés megkötését, de figyelemmel kellett lenniük arra, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében az ingatlan működtetésére az intézmény csak akkora mértékben vállalhat kötelezettséget, amekkorára az éves költségvetése fedezetet nyújt – magyarázták. Megjegyezték: a jelen állapot rendezéséért a hivatal ismételten tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.

Arra is kitértek, hogy az ÁSZ egy korábbi jelentésében elutasító záradékkal látta el az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának 2013. évi költségvetési beszámolóját. A 2013. évi zárszámadási törvény hétfői elfogadásával azonban egyértelművé vált, hogy a hivatal a gazdálkodásról szóló beszámolójában jogszerűen tüntette fel kötelezettségvállalással lekötött összegként a székházának felújítására, illetve intézményi beruházásként felhasználni kívánt előirányzat-maradványt – mutattak rá a közleményben.