Tarlós: Sínen van a 3-as metró felújítása

A főpolgármester szerint minden adott ahhoz, hogy az előkészített huszonhét beruházásból minél több megvalósuljon.

Tarlós István kérdésünkre, hogy a 2019-ig tartó ötéves ciklusban – a már megkezdettek befejezésén kívül – lesznek-e olyan uniós vagy kormányzati támogatású fejlesztések, amelyekért érdemes lobbizni, egyértelmű igennel válaszolt. A 3-as metró általa is legfontosabbnak tartott felújítása a balliberális médiumok riogatása ellenére „sínen van”. – A szerelvények felújítására már kiírtuk a közbeszerzési eljárást, jövő év első felében kezdődhet a munka, amelyet – a kormány által garantált – hitelből fedezhetünk. Aki nem vette volna észre, a rekonstrukció már elkezdődött, a síncserék folyamatosan zajlanak. Abból, hogy a ciklus elején az egyik uniós támogatási listán nem szerepel a 3-as metró infrastruktúrájának a felújítása, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A beruházásjóslás új divat, ilyennel még a szocialista kormányok alatt sem találkoztam – ironizált a főpolgármester. Szerinte egyébként a Fővárosi Közgyűlésben kifejezetten jók az együttműködés esélyei.

– Nekem már önépítési, személyi ambícióim nincsenek. Célom, hogy a kerületi polgármesterekkel közösen, jól irányítsam ezt a várost. A parlament valóban megerősítette főpolgármesteri jogosítványaimat. Ez azért is jó, mert aki erős, az kevésbé akarja lépten-nyomon bizonygatni erejét – mondta a vétójogra utalva, de önkritikusan Tarlós. Rámutatott, eleinte valóban ellenezte, hogy a kerületi polgármesterek automatikusan bekerüljenek a közgyűlésbe, de ma már kifejezetten örül neki. Nemcsak azért, mert a közgyűlésben jelen lévő, szintén közvetlenül választott 17 fideszes polgármesternek hasonló felelőssége és elemi érdeke a város egyensúlyban tartása, mint neki, de a kormánnyal és a parlamenttel szükséges kapcsolatokhoz, a főváros lobbizásához is nagy segítséget adnak. – Sőt, 2019-re a főváros sikeressége a személyes ambíciók szempontjából a fiatalabb kerületi polgármestereket érzékenyebben érinti majd, mint a főpolgármestert. Saját előző ciklusomat is beleértve, Budapest irányításába soha nem vonta be senki annyira a kerületi vezetőket, mint most én. Elképzelhetetlen tehát, hogy közösen, a kérdéshez jóindulattal hozzáálló miniszterelnökkel együtt ne oldanánk meg például az 1976 óta elhanyagolt, rossz állapotú 3-as metró felújítását – állította Tarlós István. Hozzátette: „Felelős szakemberek, vezető tervezők egyébként a minap biztosították a városvezetést arról, hogy bizonyos politikusi riogatásokkal szemben jelenleg még az M3-as metró infrastruktúrájának műszaki állapota közvetlenül semmilyen tömegbalesettel nem fenyeget. Az idő viszont sürget, és ezt a kormány is tudja.”

– Szintén bizonyosnak tűnik, s ezt maga Orbán Viktor kormányfő is megerősítette, a fővárosi közszolgáltatási cégek kimaradnak a jövőre megalakuló állami holdingból. Semmilyen erről szóló, ellenkező értelmű lépés 2019-ig fel sem vetődhet – mondta a főpolgármester és tanácsnoka egybehangzóan.

A városvezetés struktúrájának változásával kapcsolatban Tarlós István azt mondta: az ő kérése volt, hogy egy tanácsnoka legyen, mégpedig Kocsis Máté, aki ezzel a megbízatással a főpolgármester értelmezése szerint a városvezetés tagja lett. – Ebben a ciklusban már nincsenek frakciók. Józsefváros polgármesterének személye a mi oldalunkon általánosan elfogadott. Még az ellenzéki időkben is nagyra becsültem a munkáját, emberileg és szakmailag egyaránt. Az új ciklusban ő az, akivel szívesen megosztom saját rengeteg feladatomat, akire számíthatok egy ilyen nagy-számú politikai közösség, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselőinek az összefogásában. Nincs és nem is várható a jövőben olyan lényeges döntés, amelyet ne a fideszes polgármesterekkel való előzetes egyeztetés nélkül hoznánk. Csapatmunkában gondolkodunk a közgyűlési döntéseknél, de a bizottságok kompetenciáit is jelentősen bővítettük. Nagy legitimitással megválasztott politikus a főpolgármester, és – minden rossz szándékú sajtóhíreszteléssel szemben – mind a városvezetésben, mind a városüzemeltetés, a közszolgáltatás terén jelentős a fiatalítás – húzta alá Tarlós, akinek egyik helyettese például mindössze 26 éves, de általában is több a fiatal vezető, mint bármikor korábban.

Kocsis Máté rámutatott: a Fővárosi Közgyűlés egyhangú szavazással választotta meg tanácsnoknak, egyben felhatalmazta a főpolgármestert, hogy belátása szerint felkérje egyedi ügyek vitelére is.
– A nagy többséggel elfogadott szervezeti és működési szabályzatunk alapján különösen a városgazdálkodási, -üzemeltetési, -fejlesztési, valamint a rendészeti feladatok előkészítésében és végrehajtásában veszek részt, segítve a közgyűlés és személyesen a főpolgármester munkáját – hangsúlyozta Kocsis Máté.

Az új városigazgatói posztot betöltő Bán Tamás, egyben a Budapesti Városigazgatóság Zrt. vezérigazgatója több mint cégvezető, mint ahogy a holding is több egyszerű önkormányzati gazdasági társaságnál. Kocsis szerint a városigazgatónak nemcsak a pozíciója, hanem a személye is garancia arra, hogy jó legyen az együttműködés a kormányzat és a főváros, illetve a főváros és a kerületek között. – A városigazgató a megbízásomból közgyűlési előterjesztéseket készíthet, tehát a fontos határozatok meghozatalában, a rendeletek megalkotásában is részt vesz. Bán Tamás magasan képzett ember, mint ahogy a BKK új vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán is – jelezte Tarlós István. Utalt arra, hogy a jövőben reményeik szerint kevesebb lehet azoknak a döntéseknek a száma, amelyeket valamilyen jogi-szakmai hiba miatt kell újra a közgyűlés elé vinni. A főpolgármester aláhúzta: „Lehet ezt a kormányt, ezt a városvezetést szeretni vagy nem szeretni, hiszen ehhez mindenkinek joga van, demokráciában élünk. Egyet azonban senki sem vitathat: egy főváros, egy közel kétmilliós lélekszámú település akkor tud jól működni, ha az aktuális kormány és a városvezetés az önkormányzat feladatainak megvalósításában együttműködik. Bán Tamás képes a gyakorlati együttműködésre a kormány illetékeseivel, például Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Bán és Dabóczi ráadásul komoly szakmai és vezetői múlttal, tapasztalattal rendelkezik annak ellenére, hogy a BKK új vezetője már a hetvenes évek szülötte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy döntéseinkkel megteremtettük a következő öt év fővárosi sikereinek, reményeink szerint Budapest folytatódó fejlesztésének formai, tartalmi és személyi alapjait.”

A főpolgármester szerint minden adott ahhoz, hogy az előző ciklusban előkészített huszonhét beruházásból minél több megvalósuljon. – A 3-as metrót már említettük, megkezdődött a járműbeszerzés, amelyben a BKK-ra fontos lebonyolítói szerep hárul, de ezek mindig is a főváros programjai voltak, nem pedig egy önkormányzati cégé. Új buszok, villamosok, trolik érkeznek a következő években Budapestre, semmi akadálya sincs az elektronikus jegyrendszer bevezetésének, folytatódik a Margitsziget-program, az állatkert fejlesztése, épülnek az új P+R parkolók, alakul a budai fonódó villamoshálózat. Meglesz az egész csillaghegyi öblözet árvízvédelmét biztosító római-parti védmű és a ferihegyi gyorsvasút is. Egyes rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben nem csak uniós támogatásokra támaszkodhatunk: az állami adósságátvállalással megnőtt a főváros hitelképessége, saját beruházásokat indíthatunk, és nem győzöm hangsúlyozni: a kormányzat segítségére is számíthatunk – fűzte hozzá Budapest első embere, aki szerint ma már nyugodtan számolhatnak bizonyos mértékű magántőke-mozgósítással is. Emlékeztetett: a 2010 előtti ciklusokban nemritkán születtek felelőtlen döntések, hosszú távú, bizonytalan kimenetelű kötelezettségvállalások. Ilyen volt például a 4-es metró szerződése, a privatizációs szerződések vagy az offshore céggel „operáló” Bálna-beruházás, amely önmagában is csődbe vihette volna a fővárosi önkormányzatot, de végül sikerült megmenteni. Most kizárólag átgondoltan, szigorú feltételekkel, megfelelő garanciákkal szerződhet a város.

– Bizakodók vagyunk a jövő évi gazdálkodás tekintetében. Két fő problémánk egyike a BKV hosszú távú finanszírozásának kérdése. A kormány azzal is tisztában van, hogy ezt ebben a ciklusban meg kell oldani, akárcsak a Demszky-korszakból itt maradt, még mindig 50 milliárdos, 2015 végén végleg lejáró BKV-hitel visszafizetését. Már korábban jeleztem, hogy e két kérdés rendezését minden értelmes munka alapfeltételének tekintem – válaszolta lapunknak a 2015-ös költségvetés előkészítésének sarokpontjairól Tarlós István.