Megmenekült a nemzetközi tanulmányok szak?

Átalakítanák mind a nemzetközi tanulmányok, mind a kommunikáció szakot.

Palkovics László az MTI kérdésére azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó törvénymódosításról is tárgyaltak és véglegesítették azt. Pontosították a duális képzés leírását, oktatói munkakörök, követelmények is változnak, létrehozzák a mesteroktatói munkakört, ezzel a gazdasági gyakorlattal bíró szakembereket emelik be a rendszerbe, akik eddig csak külsősként oktathattak. Meghatározták a hallgatói kompetenciamérést, egyértelműsítették az egyetem, az alkalmazott tudományegyetem fogalmát, rögzítették, mit jelentenek a közösségi képzőközpontok, áttekintették, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságon (MAB) túl bizonyos esetekben mely külső akkreditációt szükséges igénybe venni.

A doktori képzés finanszírozását is tartalmazza majd a javaslat – jelezte. Palkovics László azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható. A törvénymódosítást még a tavaszi ciklusban elfogadhatja az Országgyűlés. Kijelentette: nem cél, hogy felsőoktatási intézmény megszűnjön, vagy elbocsátásokra kerüljön sor.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: számos konzultáció után jutottak el oda, hogy konszenzusközeli állapot alakuljon ki. A törvénymódosítás alkalmas korszerű, fejlődő felsőoktatás megteremtésére. Megemlítette, hogy a tervezet az egyetemek meghatározásában könnyítést hozott volna, de ők azt javasolták, képzési területekhez kötődően definiálják az egyetemeket, s az általános szabályozásnál a művészeti képzéshez hasonlóan a sporttudományi képzés is más megítélés alá kerüljön.

Javasolták a közösségi felsőoktatási központok precízebb szabályozását is, illetve a konzisztórium elnevezés átgondolását. Fix 5 tagú konzisztóriumot bőven elegendőnek tartanának – jelezte. (Az eredeti tervben 5-8 tagú testület szerepelt.) A doktoranduszképzésnél elfogadták a 2+2 éves rendszert és a megfogalmazott kritériumokat. Javasolták továbbá habilitált egyetemi docensi kategória bevezetését is.

A kancellároknál szükségesnek látják az előzetes tájékoztatás kötelezettségét s a pályáztatásnál a nagyobb intézményi, intézményvezetői szerepvállalást. A szakstruktúra kialakítását nem előzte meg annyi konzultáció, mint a törvényjavaslatot, de jónak tartják, hogy szakbizottságok alakultak az egyeztetések lefolytatásához.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: fontos állomáshoz érkeztek, és konstruktív párbeszédet folytattak a kerekasztal ülésén. Rámutatott: a döntések, a megállapodások statisztikákon, elhelyezkedési adatokon alapulnak.

A konkrét szakoknál döntő részben konszenzusos megállapodás született. A konzisztórium esetében fontosnak tartják a gazdaság jelenlétét, tanult és tapasztalt gazdasági szakemberek tudnak hozzátenni az egyetemek munkájához. Kiemelte a duális képzés elindítását is szeptembertől, s azt mondta: szakmailag megalapozott, jó anyag született.

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csalódottságát fejezte ki mindkét anyag miatt és szóvá tette, hogy a 103 és 47 oldalas dokumentum áttekintésére és az egyeztetésre egyetlen munkanapjuk volt. Az általuk javasolt életpályán évek óta dolgoznak, de a tervezetbe semmi nem került be.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke megerősítette: mind a hallgatói jogok és képviselet tekintetében jelentős előrelépés történt. Példaként említette a külföldi tanulmányokat végző hallgatók átsorolási metódusát, s a doktoranduszok tanulmányi feltételei is javulhatnak. A szakstruktúra területén is előrelépés történt – közölte.