Palkovics László elmondta: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Hozzátette, az MRK nem támogatta, hogy a pszichológiaképzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Egyetért viszont az MRK a társadalmi tanulmányok szak kivezetésével.
Ahogy arról az MNO a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján beszámolt, a nemzetközi tanulmányokat végzők elhelyezkedési aránya (69 százalék) és átlagosan megkeresett fizetése (bruttó 224 ezer forint) is kiemelkedőnek számít a társadalomtudományi szakosok között.
Az MTI kérdésére az államtitkár kedden azt mondta: álláspontjuk szerint nincs veszélyben az ELTE társadalomtudományi kara, amely emellett még számos képzést hirdethet meg. A kivezetés nem jelenti az ilyen képzést hirdető intézmények számára azt sem, hogy kevesebb pénzt kapnak, a hallgatók az intézmény egyéb hasonló szakjaira jelentkezhetnek – hangsúlyozta.
Kivezetik a műszakimenedzser-képzést is alapszakként, de a mesterképzés továbbra is megmarad – mondta. Ezeket az ismeretek valamilyen konkrét alapszaknál beépítik majd. Kitért arra is: bár a hallgatói létszám csökkent, de az ipari termék és formatervező szak olyan perspektivikus képzés, ami a tartalmának fejlesztése után megmarad a jövőben is.
Palkovics László jelezte: az agrárképzésben az eredeti javaslat azt tartalmazta, hogy bizonyos területeken állítsák vissza az osztatlan képzést, ebben van még némi bizonytalanság, az MRK ezeket az elkövetkező napokban tisztázza majd. Az egészségügyi szervező szak esetében az egészségügyi államtitkárság véleményét várják – tette hozzá, hangsúlyozva: ha azt mondják, hogy szükség van rá, meg fog maradni. Az államtitkár rögzítette: a változtatások nem érintik az intézményi kapacitásszámot, sem az intézményi struktúrát.
Úgy látta, hogy a fennálló kérdésekben megállapodásra tudnak majd jutni. Kitért arra is, hogy a teljes intézményi szakstruktúra tartalmát áttekintik a jövőben. Tíz év után jutottak el idáig, korábban meg kellett volna már tenni – jegyezte meg.
Palkovics László az MTI kérdésére azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó törvénymódosításról is tárgyaltak és véglegesítették azt. Pontosították a duális képzés leírását, oktatói munkakörök, követelmények is változnak, létrehozzák a mesteroktatói munkakört, ezzel a gazdasági gyakorlattal bíró szakembereket emelik be a rendszerbe, akik eddig csak külsősként oktathattak. Meghatározták a hallgatói kompetenciamérést, egyértelműsítették az egyetem, az alkalmazott tudományegyetem fogalmát, rögzítették, mit jelentenek a közösségi képzőközpontok, áttekintették, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságon (MAB) túl bizonyos esetekben mely külső akkreditációt szükséges igénybe venni.
A doktori képzés finanszírozását is tartalmazza majd a javaslat – jelezte. Palkovics László azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható. A törvénymódosítást még a tavaszi ciklusban elfogadhatja az Országgyűlés. Kijelentette: nem cél, hogy felsőoktatási intézmény megszűnjön, vagy elbocsátásokra kerüljön sor.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: számos konzultáció után jutottak el oda, hogy konszenzusközeli állapot alakuljon ki. A törvénymódosítás alkalmas korszerű, fejlődő felsőoktatás megteremtésére. Megemlítette, hogy a tervezet az egyetemek meghatározásában könnyítést hozott volna, de ők azt javasolták, képzési területekhez kötődően definiálják az egyetemeket, s az általános szabályozásnál a művészeti képzéshez hasonlóan a sporttudományi képzés is más megítélés alá kerüljön.
Javasolták a közösségi felsőoktatási központok precízebb szabályozását is, illetve a konzisztórium elnevezés átgondolását. Fix 5 tagú konzisztóriumot bőven elegendőnek tartanának – jelezte. (Az eredeti tervben 5-8 tagú testület szerepelt.) A doktoranduszképzésnél elfogadták a 2+2 éves rendszert és a megfogalmazott kritériumokat. Javasolták továbbá habilitált egyetemi docensi kategória bevezetését is.
A kancellároknál szükségesnek látják az előzetes tájékoztatás kötelezettségét s a pályáztatásnál a nagyobb intézményi, intézményvezetői szerepvállalást. A szakstruktúra kialakítását nem előzte meg annyi konzultáció, mint a törvényjavaslatot, de jónak tartják, hogy szakbizottságok alakultak az egyeztetések lefolytatásához.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: fontos állomáshoz érkeztek, és konstruktív párbeszédet folytattak a kerekasztal ülésén. Rámutatott: a döntések, a megállapodások statisztikákon, elhelyezkedési adatokon alapulnak.
A konkrét szakoknál döntő részben konszenzusos megállapodás született. A konzisztórium esetében fontosnak tartják a gazdaság jelenlétét, tanult és tapasztalt gazdasági szakemberek tudnak hozzátenni az egyetemek munkájához. Kiemelte a duális képzés elindítását is szeptembertől, s azt mondta: szakmailag megalapozott, jó anyag született.
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csalódottságát fejezte ki mindkét anyag miatt és szóvá tette, hogy a 103 és 47 oldalas dokumentum áttekintésére és az egyeztetésre egyetlen munkanapjuk volt. Az általuk javasolt életpályán évek óta dolgoznak, de a tervezetbe semmi nem került be.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke megerősítette: mind a hallgatói jogok és képviselet tekintetében jelentős előrelépés történt. Példaként említette a külföldi tanulmányokat végző hallgatók átsorolási metódusát, s a doktoranduszok tanulmányi feltételei is javulhatnak. A szakstruktúra területén is előrelépés történt – közölte.
