„Mindent megteszünk, de óvodást nem tudunk csinálni”

A bonyhádi kistérségben elkeseredett városvezetők próbálják menteni a menthetőt. Körkép.

Elköltöző fiatalok, kiüresedő falu. Ilyen rémképektől tart többek között Klein Mihály, Kisdorog polgármestere is, aki szerint a kistelepüléseknek a rendszerváltás óta egyre nagyobb problémákkal kell megküzdeniük. A település első embere portálunknak leszögezi: semmiképpen nem akar politizálni, a gondok szerinte nem most kezdődtek, hanem a rendszerváltáskor, és abban, hogy ide jutottak a kistelepülések, mindegyik párt hibás. Mint mondta: az csak az egyik probléma, hogy folyamatosan nyirbálják a költségvetésüket, ennél sokkal nagyobb baj, hogy a környező munkahelyek, az állami gazdaságok, a téeszek a rendszerváltást követően mind megszűntek. Ha pedig nincs munkahely, akkor azok a fiatalok, akik továbbtanultak, nyilván nem fognak visszajönni, és nem itt fognak családot alapítani – teszi hozzá. Ha pedig nincs fiatal, nincs gyermek sem, aminek viszont egyenes következménye, hogy az intézmények fenntartása is egyre nehezebbé válik.

Kisdorogon korábban már megszűnt az iskola, most pedig az óvoda megtartásáért küzdenek. Ha nem lesz több óvodáskorú gyermek, akkor a falunak előbb-utóbb szembe kell néznie a ténnyel, hogy valamit – civil szervezetek, helyi sportközösségek támogatását, vagy akár az óvodai konyhát – meg kell szüntetni ahhoz, hogy megmaradhasson az óvoda.

Mint a polgármester az MNO-nak elmondta, annak, hogy az óvoda normatívát kapjon, törvényi feltétele, hogy az intézményben két óvónő és egy dada dolgozzék. Ahhoz, hogy ezt veszteség nélkül kigazdálkodhassa a település, minimum 23 gyermekre lenne szükség, így tudna kijönni az óvoda nullára. Ha a gyereklétszám 23 alá csökken, akkor az önkormányzatnak pénzt kell átcsoportosítania, ám ez a feladatalapú finanszírozás miatt – a pénzt egy bizonyos célra kapja a település, és azt csak arra lehet felhasználni – már nem lehetséges.

A legtöbb kistelepülésen nemhogy 23, de még nyolc gyermek sincs, amivel viszont a polgármester szerint veszteség nélkül lehetetlen fenntartani az óvodát. Ha viszont nincs a településen óvoda, akkor valahogy meg kell oldani, hogy a gyerekek eljussanak a szomszéd településre, ahol még egyelőre működik ilyen intézmény. Igen ám, de a gyermekek szállítása sem egyszerű feladat, szigorú biztonsági feltételeknek kell megfelelni. Nem beszélve arról, hogy a kisbuszt is meg kellene venni, kísérőt és sofőrt is ki kellene fizetni. A polgármester szerint még ennél is nagyobb probléma, hogy hároméves gyermekeket kell kiragadni a közvetlen környezetükből.

Kisdorognál is nagyobb gondokkal küzd a szomszéd település, Bonyhádvarasd, ahol értesüléseink szerint több héttel ezelőtt egy képviselő-testületi ülésen bejelentették az óvoda bezárását. Kérdéseinkkel megkerestük a falu első emberét is, de Csibi Zsolt nem akart nyilatkozni, így a település volt polgármesteréhez, Csaba Józsefnéhez fordultunk, aki azt mondta, hogy az óvoda bezárásáról szóló hír nem kacsa, de egyelőre a májusi beíratástól teszik függővé, hogy biztosan lakat kerül-e az intézményre.

Csaba Józsefné, aki 20 éven keresztül volt a település polgármestere közölte: a köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az intézmény, ha „a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad”. Ez esetben a kormányhivataltól kell a településnek engedélyt kérnie. A volt polgármester elmondta, ezt az engedélyt még ő maga intézte, meg is kapták a 2013–2014-es, 2014–2015-ös és a 2015–2016-os tanévre is. A polgármester azért is döbbent meg az óvoda bezárásának hírét hallva, mert a következő tanévre is meglenne az engedélyezett gyereklétszám: tízen járnának az óvodába.

A volt polgármestertől megtudtuk, hogy több óvodása is lenne a falunak, csak sajnos az elmúlt években 4-5 család külföldre költözött gyerekestül, mert nem tudták fizetni a felvett devizahiteleket. A házak nagyon olcsók, az elmúlt két-három évben több fiatal is költözött a településre, de Csaba Józsefné szerint ha nem lesz óvoda, a faluba költözést százszor meggondolja majd a fiatalság. Úgy gondolja: nem fogadható el az az érv, hogy az intézmény finanszírozása ráfizetéses. „Persze, hogy az: az oktatáshoz mindig hozzá kell tenni, így volt ez az elmúlt 20 évben is” – így a városvezető. Az óvoda szerinte nem termelő, hanem szolgáltató vállalat, és ami nagyon fontos: népességmegtartó erő. Ha nem lesz óvoda, a fiatalok elmennek, akkor viszont a lakossági létszámra is kevesebb pénzt fognak kapni, még nagyobb bajban lesz a település.

A volt polgármester sajnálja a nemrégiben felújított, gyönyörű óvodát, amelynek a falai között évekkel ezelőtt 54 gyermek is ricsajozott. Az óvoda jelenleg két óvónőnek hat órában és egy dajkának teljes munkaidőben ad munkát. A volt polgármester a jelenlegitől úgy értesült, hogy ha valóban lakat kerülne az intézményre, akkor egy óvónőt és egy dajkát átvenne a bonyhádi óvoda, a másik óvónővel egyelőre még nem tudni, mi lesz. A település egyébként 2007-ben arra kényszerült, hogy bezárja az 1992-ben felépített iskoláját is.

A bonyhádvarasdi szülők természetesen nem maradnak magukra: a kisdorogi polgármester már felajánlotta, amennyiben az ő óvodájukba szeretnék íratni a bonyhádvarasdi óvoda megszűnését követően a szülők a gyermekeiket, abban az esetben lízingelnének egy buszt, és a polgármester szállítaná háztól házig a gyermekeket minden reggel egy óvodai dolgozó kíséretében. Ezzel csak egy probléma van: a szülők egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy majd ők megoldják, és nekik egyszerűbb, ha a gyermekeiket magukkal viszik Bonyhádra, a szülők többsége ugyanis ott dolgozik. Klein Mihály szerint a varasdi óvoda bezárását Kisdorog is nagyon megérezné, mivel a varasdi óvodások étkeztetését is ők látják el, egészen pontosan a polgármester viszi a gyerekeknek saját gépkocsival és benzinnel minden áldott nap az ebédet, amiből évente egymillió forint bevétele származik a településnek. Jelenleg hatmilliós hiánnyal küzd Kisdorog, és ha ezt az étkeztetésből származó bevételt is elveszítik, akkor nem fogják tudni fenntartani a konyhát sem, ami újabb hatalmas kiesést jelentene.

Csak az óvónők bérére költünk, minden mást – játékok gyártásától a karbantartásig – megpróbálunk falun belül megoldani – árulta el Izmény polgármestere, Kelemen Ferenc, aki esténként saját kezével gyárt játékokat a helyi óvodának. Az 518 fős településen jelenleg 18 óvodáskorú gyermek él, akit másfél óvónő és egy dadus nevel napközben, amíg a szülők dolgoznak. Jövő szeptemberben sajnos már csak tíz gyermek marad, így a fenntartás már nem lesz ilyen egyszerű. „Mindent meg fogunk tenni, hogy az óvodánk megmaradjon, de óvodást nem tudunk csinálni” – mondta a polgármester.

Hiába teszi lehetővé a köznevelési törvény, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az óvoda, ha egyszerűen nem tudják fenntartani az intézményt – véli Simon László, Kismányok polgármestere, aki lapunknak elmondta, hogy a településnek évente 6 millió forintjába – a költségvetés háromnegyed részét felemésztve – kerül az óvoda. 2014-ben 12 főről 8 főre csökkent gyereklétszám, ezért a 350 fős zsákfalu polgármestere és képviselői úgy döntöttek, hogy nem tudják tovább fenntartani az intézményt: 2014. szeptember elsejétől egyelőre szüneteltetik az óvodai ellátást. A gyermekek szállításáról az önkormányzat gondoskodik, mindennap a négy kilométere található bonyhádmajosi óvodába szállítják őket. A kisbusz bérlése havonta 140 ezer forintjába kerül a településnek. Most saját buszt szeretnének vásárolni, amihez a térség országgyűlési képviselőjétől kértek segítséget.

Hogy megmenthessék az intézményt, arra is gondoltak, hogy az óvoda fenntartását átadják a német önkormányzatnak, de egyelőre ez lehetetlen feladatnak tűnik a költségek miatt: egy 24 férőhelyes óvodát nyolc fővel üzemeltetni kivitelezhetetlen a polgármester szerint. Ráadásul idén öt óvodás fog elballagni, és egy új gyermekkel nő a csoportlétszám, vagyis négy gyermek lesz mindössze szeptembertől. Az elkövetkező két évben nem lesz óvodás a faluban. Amikorra viszont újra lenne „utánpótlás”, addigra az a négy gyermek iskolás lesz már.

A téli megbetegedések idején előfordult olyan is, hogy egy dada és egy gyermek járt két hétig az óvodába. A polgármester szerint, ha megtelik a faluban található 13 üres ház, és lesz 10-11 óvodás korú gyermek, akkor van esély arra, hogy újra működjön az intézmény, de előfordult, hogy korábban is szüneteltették már a településen. Akkor úgy sikerült újraindítaniuk, hogy szakértői állásfoglalást kértek arról, hogy 12 gyerek mellé biztosan szükséges-e a törvényi előírás szerinti két óvónő és egy dada. Ezt követően egy óvónővel, illetve egy másik félállásban dolgozó munkatárssal, valamint egy dadával működtették az intézményt. „Jó lenne, ha a nyugdíjasok is beszállnának, és több lenne a gyerek” – mondta Simon László.

Az önkormányzatok szerint nagy luxus pár gyermekkel működtetni egy több férőhelyes óvodát: a villany és a fűtés ugyanannyiba kerül akkor is, ha száz és akkor is, ha tíz gyermek zsibong a falak között – mondta lapunknak Verba Attiláné. A Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógia tagozatának vezetője elárulta, hogy Csongrád megyében, Árpádhalom is hasonló cipőben jár: hiába tekinti a polgármester a szívügyének az álomszép helyen lévő, felújításra váró óvodát, nyolc gyermekkel ott sem tudják működtetni az intézményt. Pedig minden térbeli feltétel adott, hatalmas az udvar, de sajnos nincs rá pénz, és a játékok sem felelnek meg az uniós feltételeknek. A pénzhiányon túl további nagy gond még a gyermekhiány és a munkanélküliség a vezető szerint, aki az elmúlt években azt tapasztalta, hogy a nagyobb városokban inkább stagnál a gyereklétszám, sőt valahol némi növekedés is megfigyelhető. Nem mondható el ugyanez a falvakra, ahol sajnos a bevételek korlátozottak, és nagy a munkanélküliség is. Verba Attiláné elmondta: ellátatlanul természetesen nem maradhatnak a gyerekek, pláne most, hogy 2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező lesz az óvoda.

A kistelepülések óvodafenntartási gondjai kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit javasolnak azoknak a polgármestereknek, akik mindent megtennének azért, hogy a település gyermekei helyben járjanak óvodába. Érdeklődtünk továbbá arról is, hogy a létszámhiány problémájára gyógyír lehet-e az óvodakötelesség hároméves korhatárra módosítása, és hogy ez a változtatás hány plusz gyermeket jelent majd szeptembertől.

2014 májusában Lázár János a nagylaki önkormányzat testületi ülésén azt mondta, hogy jó lenne, ha a kistelepülések óvodái átmenetileg felmentést kaphatnának a minimális létszámot előíró szabályok alól az intézmények megmentése érdekében. Lázár szerint az átmeneti felmentésre csak néhány évig lenne szükség, amíg az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek pozitív hatásai jelentkeznek. Lázár ugyanitt azt javasolta, hogy meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a határ menti települések iskoláiba és óvodáiba a határon túli magyarok állandó bejelentett magyarországi lakcím nélkül is beírathassák a gyermekeiket. Megkérdeztük a minisztériumtól, hogy hol tartanak most ezek a javaslatok. Kérdéseinkre érkezett válaszukat módosítás nélkül közöljük:

Jelenleg, azaz a 2014/2015. nevelési évben hatályos jogszabályok értelmében óvodakötelesek száma – azaz az 5 és 6 évesek száma – összesen: 164 857 fő. A 2014/2015. nevelési évben rendelkezésre álló férőhelyek száma összesen 380 273. A köznevelésről szóló törvény értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ettől a főszabálytól eltérően, a település lélekszámától függetlenül az óvodában, bizonyos feltételhez kötötten lehetőség van arra is, hogy olyan gyermek is felvételre kerülhessen, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti (attól a naptól számítva, amelytől a jogviszonyát megkezdheti az óvodában). Az óvoda intézménytípus mellett másik lehetőség, hogy többcélú intézményt, azaz egységes óvoda-bölcsőde intézménytípust létesítenek a kistelepülési önkormányzatok (ha bölcsőde fenntartására helyben nem kötelezettek), így öt fő olyan gyermek is ellátható, aki az óvodai jogviszony megkezdése idején kétéves. Az állami költségvetés a köznevelési törvényben biztosított felhatalmazással összhangban mindkét fent említett esetben biztosítja megfelelő forrást is. Arról, hogy az önkormányzatok, köztük a települési önkormányzatok élnek-e a köznevelési törvény által biztosított jogokkal, a települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek.

Férőhely tehát bőven van, már csak több gyermek kellene, és akkor megoldódna a kistelepülések problémája.